Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
valamelyik templom tornyát díszítette. Értesülvén a keresztények mozgolódásáról, ekkép gúnyolódott a pasa: Akkor lesz Győr ismét a keresztényeké, majd ha megszólal a vigadó fölött a vaskakas, megtelik alatta a félhold és megcsendülnek a kapu iölé vésett kőharangok." (Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele 1594—1598. — 42—43. 1.) így mondja ezt Mohi Antal régi latin tört. művek alapján, melyekre hivatkozik. Mint látni fogjuk, a rézkakas igen nagy népszerűségnek örvend a költők körében, de a három csuda helyett rendesen csak az egyiket éneklik meg, t. i. a kakaskukorékolást, a félhold megtelését és a kőharangok megszólalását mellőzik. A költők igen sokat foglalkoztak Győr visszavételével. Mohi Adolf bibliográfiája oldalakat tölt meg latin versek felsorolásával, amelyek mind Győr visszafoglalását dicsőítik. Mohi Antal közöl szemelvényt az egyik korabeli költőtől: A pasa: Aufs Wasser Thor zur Frist Ein Han darauf sitzt mit traven, Der gantz vergoldet ist. * Mit freud thet er eingehen Gar oft in das Lusthaus, Sprach, wann der Han thut kreen, Sollen mich treiben aus Die Deutschen Hund ich sage Ehe gwisslich nicht fürwar, Ich förcht mich keiner Plage, Und lebt ich Tausend Jahr. Igen hosszú költeményt írt Győr visszavételéről Hans Weber, és ezt és Gyulai Márton két korabeli versét Mohi Antal könyvében olvashatjuk. A Rézkakas mondájának tizenkilencedik századbeli feldolgozói mind Mednyánszky Alajos könyvét használták forrásul. (Alois Mednyánszky: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. 1829.) Az első rész második darabja a győri csudakukorékolásról szól. (59—65. 1.) Karl Haffner megírta Mednyánszky nyomán 1833-ban színdarabját „Schwarzenberg und Pálffy, oder Raabs Wiedereroberung aus der Gewalt der Osmanen". Ecker János szerint Haffner néhány napig Győrött volt, hogy itt ihletet nyerjen és helyszíni és tereptanulmányt folytasson. A darabot a pesti színház számára írta. Először 1833 szept. 3. került színre. 8 ) Magyar színdarabot írt ugyanerről: Pázmándi Horváth Endre: Győr visszavétele. Eredeti hősi játék, 3 felvonásban. 1836. 8) Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története. 52. és .53. 1. Haffnerről.
