Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
•egy hölgyet talál. Ez a hölgy nagy veszélyben forgott. Miklós megmenti és elviszi az Ó-Dunakapu mellett fekvő házba. Itt kiderül, hogy ez a hölgy Ali odaliszkja és nem más, mint Miklósnak koránt eltűnt, elrablott testvérhúga. Hogy egy kicsit magunkhoz térhessünk a nagy csudálkozástól, betétül kapjuk Leonának még csudálatosabb történetét. Leonától tudja meg Miklós a váralatti titkos folyosó létezését. Leszáll tehát a mai Püspökvár pincéjéből egy rejtélyes kúton át a földalatti folyosóba és ott még öt darab igen szép háremhölgyet talál, továbbá még nagyobb kincseket is, t. i. 20.000, mondd húszezer aranyat. A hölgyeket gavallérosan szabadon ereszti, a pénzt pedig elhelyezi a haza oltárán. Azt az öt gyönyörű háremhölgyet Hámár, a csúnya banya, Ali háremőre, ki akarta volna éheztetni. Végtelen hosszú rémmesét kapunk itt arról, hogy lett Hámárból, Háfiz költő özvegyéből, a csudaszép királyleányból, csúf, méregkeverő boszorkány. (Hafiz szerepeltetése majdnem olyan anachronizmus, mint azt olvasnók valahol, hogy Julius Caesar repülőgépen ment Alexandriába.) Virághalmi nagy fantáziával kevert össze történelmi adatokat a régi győri polgárok mendemondáival. Cigányjóslatok, titkos alagutak, elrejtett kincsek, a háremélet gyönyörei és borzalmai, a mázmorra nevű földalatti börtön kegyetlenségei, a rémregényszerű gyilkosságok a regény mozgatói, motívumai, igazán dús választékban. Győr ostroma után Miklós Pozsonyba megy és feleségül veszi Jolánt. De evvel még nincsen vége a regénynek. Sőt csak most kezdődik el a bonyolult része. Miklós csatába megy és eltűnik. Felesége és fia SokoróKajáron telepednek le. Török hódoltsági területen. Sok kaland után, amelyekben a még mindig szép Jolán török portyázok kezébe is jut, Török Miklós húszévi rabságából kiszabadul, visszanyeri elvesztett szemevilágát, megtalálja Jolánt és fiát. Fia Győrött telepedik le, és, Virághalmi szerint, a család évszázadok múlva még most is virul. (A balaton-főkajári Török család.) A regény tele van a legrikítóbb véletlenekkel, a német rablóromantika — Cramer, Spiess és Vulpius képzeletére méltó borzalmakkal, — de amikor megjelent, nagy tetszéssel fogadták Győrött is, mert a kor felfogásának és ízlésének nagyon megfelelt az 1001 Éjszaka színeivel festett török mesevilágnak romantikus megvilágítása, hiszen Jókai is ilyen színben látta a „Törökvilágot Magyarországon". Ha ilyen lett volna, nem kellett volna Mohamedet kiverni. A kritika is magasztalta. Rózsaági Antal a „Divatcsarnok" 1860. évf. 9. és 10. számában dicséri egyebek közt érzelemdússágát és megkapónak mondja a szívmozzanatok meztelen ecsetelésében. Nem akad fenn a valószinűtlenségeken, csak a nyelvét nem tartja kifogástalannak. 5 ) 5 ) Rózsaági Antal 1829-ben született Sajóládon. Eredeti neve Rosenzweig volt. Honvéd lett; megsebesült a Branyiszkón; három hónapig a lőcsei kórházban feküdt. Előbb orvosnövendék volt. 1856-ban Győrbe jött, német lapot indított „Raaber Geschäftsanzeiger" címmel. 1857-ben katholikus lett. Tanár lett a bencés főgimnáziumban, német és francia nyelvet tanított. Ö alapította a Győri Közlönyt is. 1859-ben Pestre ment újságírónak. Majd tanár volt Kassán és Aradon. Rózsaági nevét 1880-ban Rózsára
