Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: A legnagyobb magyar és Győr
Ez az ügy később is foglalkoztatta. Az elégedetlen győriek önálló gőzhajózási társaságot akartak szervezni. Ezt Széchenyi ellenezte és vele egy véleményen volt József nádor is. Érdekes részlete Naplóinak, az amikor közli, hogy a nagybeteg József nádort 1846 szeptember 17-én alcsuti betegágyánál felkereste. Feljegyzi: sok mindenről beszélgettek, még a győri gőzhajótársaságról is. 14 ) Két nap múlva két győri kiküldött kereste fel Széchenyit. Erről is beszél a Napló: „2 Deputirte von Raab ... Cavafango... Endlich Dampfschiffart... Ich rede Offen. Bin dagegen, weil ich es unbillig finde und Erzherzog ist auch dagegen." 15 ) Széchenyi lázasan alkotó munkakedve szinte emberfölöttivé fokozódik a negyvenes évek végén. Amikor az első magyar felelős minisztériumot kinevezi a király, őt bizza meg a közlekedésügyi minisztérium vezetésével. Az új miniszter egymásután küldi terveit, javaslatait a győri városi tanácsnak is. Győr megérti a hívó szót, halad a legnagyobb magyar nyomában. Hálás szíve dobban, amikor 1848 április 1-én Kovách Pál indítványára a karmelita teret Széchenyi térnek nevezik el. Sajnos a lázas munka megtorpan. Széchenyi' történelmi hivatásának terhe alatt összeroppan és elindul vele a kocsi Döbling felé. IV. Ecker János a reformkorszak győri életének éberszemű krónikása 1848 szeptember 10-én a következőket jegyzi naplójába: „Széchenyi István grófot, aki megőrült, kocsin hozták ide és innen viszik Czenkre. 8-án és 9-én Győrött volt: útközben néhányszor kiugrott a kocsiból, össze-vissza beszélt, magát és Kossuthot vádolja Magyarország zavaros helyzete miatt. Felesége Győrig jött elébe egy orvos kíséretében. A Bárányban szállt meg." Mindjárt idejegyzi még egy német lap jellemző szándékú híradását Széchenyiről: „A nemes gróf egészséges, nem néz ki betegnek — ezt mondja Die Opposition c. lap — Széchenyi nem okosabb, nem bolondabb mint máskor; — az egész csak misztifikáció, hogy miniszteri állásától szabaduljon." 16 ) A nagybeteg Széchenyi kocsija 1848 szeptember 10-én tova robogott Czenk, majd Döbling felé. Nyomában a kétség és aggodalom nehezedett a városra és utána 12 esztendő kemény megpróbáltatásai következtek. De ezek is, mint a magyar nemzet oly sok szenvedése, elmultak. A nemzet bizni kezdett erejében, sorsának jobbrafordulásában. Bizakodással köszöntötték ") Széchenyi Naplói: VI. köt. 437. I. 15 ) U. o. VI. köt. 438. 1. 16 ) Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, 1928. 92—93. 11.
