Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Gallus Sándor: A Győri Városi Múzeum 1941. évi koroncói ásatása

része volt ép, a többi résznek már csak alácserepezését találtuk meg. A tűzhely baloldalán vékony, égetett agyarétegből készült sima padkára akadtunk, amelyet szintén alácserepeztek. A padka nagyrésze teljesen szét­töredezett állapotban került elő. A padka és a tűzhely egy időben készült, mert a kétféle alácserepezésből összeszedett edénytörmelékek közt egy­máshozillő darabokat is találtunk. A tűzhely melletti edénycserepek telje­sen megegyeznek a D. és C területek lauzitzi rétegének keramikájával. A Bábota lauzitzi típusú keramikájával Mithay foglalkozott részle­tesen. Stíluskritikai vizsgálatai alapján arra a megállapításra jut, hogy a leletek zöme az osztrák anyaggal egyezik. (Gemeinlebarni urnatemető). 6 ) Az egyezés valóban annyira szembetűnő, hogy azonosságról beszélhetünk. A Bábotán tehát az osztrák szerzők által „Urnenfelderkultur"-nak nevezett leletcsoportot látjuk viszont. A telepanyagnál régibb az előzők során ismer­tetett, a bronzkor 111. periódusába tartozó, égetett bögréket tartalmazó kora-lauzitzi „sír", amelyet 1939-ben találtunk. A bábotai leleteket idő­rendben a Hallstatt A időperiódusba sorolhatjuk. A Hallstatt A és a Hallstatt B periódusba tartozó keramikai anyag elválasztása még nehézségeket okoz, de talán elfogadhatjuk Mithay munka­hipotézisét, aki szerint a turbántekercs dísz, a barázdálás és a fazettálás egy csoportba tartozó díszítő elem és főleg a turbántekercs dísz a be­húzott peremű tálakon később jelenik meg. 7 ) Ezt alátámasztja, hogy a gemeinlebarni temető anyaga és a koroncói telep zöme is még sima díszí­tésű. Valószínűsíti Mithay feltevését az is, hogy a Hallstatt C anyag az előbbi kor formáit már erősen fazettálva és turbántekercses dísszel veszi át, tehát a sima edényformákat korábbiaknak tarthatjuk. Tekintettel arra, hogy a koroncói telepen is akadunk már szórványos fazettált és turbán­tekercses díszre, a koroncói telepet a Hallstatt A időperiódus végére helyez­hetjük jelenlegi tudásunk szerint. Az idei ásatás folyamán néhány szórványos bronztárgyra is akadtunk. Meg kell említeni két lapos, korongos fejű bronz tűt, egy hurkosfejű bronz tűt, egy bronz tőrvéget, és egy kis bronz poncolóvésőt. Vaskor. A Bakonyér medrének szabályozása közben, a falun keresztülfolyó szakaszon, vaslándzsát találtak a munkások. A vaslándzsa az úgynevezett preszkita kultúrába tartozik és Magyarországon a vaskor elejét jelenti. A darabot Győr monográfiájában közölni fogom. A Bábotán a D területen megtaláltuk a fiatalabb vaskor emlékeit is. A leletek a II. kutatóárokban (a D terület legnyugatibb árka) kerültek elő. Az árok keleti végében nagy üreg (lakóház?) nyomai voltak. A szegletes alakú üreget egyenesen mélyesztették le a homokba, 150 cm. mélységre. A ház ürege laza, fekete földdel volt tele. Benne cserepeket és sok háziállat­csontot találtunk. A cserepek közt egy-két keltának nevezhető is akadt. Az üreg padlójában egy félméteres cölöplukat (?) találtunk. Az üreg mére­6 ) Mithay, Monográfia 21. sk. o. 7 ) Mithay, Monográfia 29. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom