Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez I.
tartozott. Gyakran találkozunk okmányainkban Szűcs, Zeöch névvel, mely a mesterségből ment át a mesterre. Latinosan Pelliónak írják okmányaink bizonyságául annak, hogy mesterségről van szó. 1519—1540. években Szűcs Pétert, 1503-ban Szűcs Gergelyt, 1602—6-ban Szeghi Zeőch Benedeket, 1604—8ban ismét Zeőch Benedeket a győri városi bírói székben találjuk; ami azt igazolja, hogy e szűcsmesterek a polgárok között számottevő helyet foglaltak el. 129 ) 1600-ban a török foglalás előtt itt bírt házukat visszakérték a földesúrtól: Horváth János, Szűcs Benedek, István és Mihály szűcsmesterek. A XVI. század közepétől kezdve a XVII. végéig névszerint még a következő szűcsmestereket sorolják fel okmányaink: Bolla Miklós, Bogyasiczky Miklós, Czudar György, Fes István, Janchiavits János, Kádi István, Kőrösy István, Krausz György, Marton Ambrus, Nyirő Benedek, Paukovits Márton, Szabady István, Szanyi István, Szűcs Boldizsár és Máté. 130 ) Bizonyos, hogy sokkal többen foglalkoztak ezen iparral, mint amennyinek nevét kevés okmányunk fenntartotta. A szűcsök már 1576-ba céhbe voltak tömörítve; ugyanis ebben az évben a céh eladta Ságon levő szőlőjét 7 magyar ftért. 131 ) — 1583-ban pedig a céh mesterei és mesterlegényei viszálykodásba keveredtek és a káptalan mint földesúr csinált köztük rendet. 132 ) Sajnálatraméltó dolog, hogy a régi céhnek szabályait okmányaink nem őrizték meg; sem a XVI. sem a XVII. századból nem ismerjük céhlevelét. Az ipar elterjedésére vall Prainer János főkapitány 1629. évi intézkedése is, melyben meghagyja, hogy egészségügyi tekintetből a városon kívül végezzék a szűcsök a bőrök kikészítését, hogy kellemetlen szagot ne terjesszenek a városban. 133 ) Ugyanebben az időben erős versenyt támasztottak a győri szűcsöknek a komáromi és pápai szűcsmesterek a győri vásárokon: azért a kedvezőbb kirakodó helyekről leszorították őket a győriek. 1634-ben a káptalan előtt egyeztek meg a vásári kirakodó helyekre vonatkozólag. 134 ) 8. Magyar süveggyártók, kalaposok. A süveg-kucsma viselés a magyaros ruházkodás kiegészítő része: éppen azért a süveggyártó ipar általános elterjedésnek 129 ) Győrvárosi levéltár: tan. jkvek. I3 °) U. o. 1567. évek telekkönyvhöz csatolt jegyzék. — U. o. 1600— 1639, 1687—1696. évek tan. jkv., 1617, 1703. évi telekkönyvek. — Győri kápt. hit. h. levéltár I. felv. jkv. 83. 1. — III. felv. jkv. 92. I. — IV. felv. jkv. 192, 249, 308, 884. 11. — VI. felv. jkv. 281. 1. 1S1 ) U. o. III. felv. jkv. 160. 1. 132 ) U. o. IV. felv. jkv. 340. 1. 133 ) Győrvárosi levéltár: 1 lad. 1 fasc. 13. sz. «*) Győri kápt. hit. h. levéltár: VIII. felv. jkv. 71. 1.
