Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez I.
örvendett. Győrött a XVII. század elején találkozunk művelőivel, akik 1630-ban a Wiener-Neustadtiak céhszabályait kérték el, melyeket a káptalan 1637-berí adott ki és erősített meg használatukra a következő toldásokkal: a) Külön zászlót készíttessenek, azt a székesegyházban helyezzék el; e zászló alatt a nyilvános körmenetekben résztvegyenek; b) mivel a mesterek az ünnepi vásárnapokon szt. misén és körmeneten vesznek részt, mivel minden negyedévben szent Rozália oltáránál az általuk mondatott misén jelen vannak: vásár előtt való napon csak ők árulhatnak kint, az .idegenek nem; sem a helybeli és idegen kalapkereskedők; c) amit a céhlevél a wiener-Neustadti elöljáróságról mond az itt a földesúrra értendő; d) ha a céhből kizárt mester győri vásáron kirakodnék, minden portékája elkobzandó; e) a kalapkereskedőknek a vásáron csak egy kirakodó helyük lehet; f) nem szabad a faggyúval készített, Trencsénből, vagy máshonnét hozott kalapokat az évi és hetivásárokon árulni elkobzás büntetésének terhe alatt; g) akik a céh zászlójához költséggel nem járultak hozzá, akár idevalók, akár idegenek, vásári napokon vásárnyitás előtt egyetlen kalapot sem adhatnak el. 1642-ben azért folyamodtak a süveggyártók-kalaposok a káptalanhoz, hogy a nem céhbelieket tiltsa el a süveg árusítástól. Ugyanis kereskedők, szabók, takácsok, polgáremberek hordószámra hozatják és árulják a süvegeket szombati hetivásárokon és országos vásárokon a piacon, a boltban, hordószámra adják el hódoltsági területekre is, — mivel ez a kizárólagos jog nincs benne az ő céhlevelükben. Ő kevesen vannak mégis zászlót csináltattak, amazok semmivel sem járultak hozzá: mégis hasznot húznak a versenyből a céhbelieknek nagy kára van. A káptalan a városbírónak 1642-ben meg is parancsolta, hogy senkinek se engedje meg a kalappal, sapkával, süveggel való kereskedést, aki nem céhbeli. 135 ) A káptalani határozatot, a süveggyártók-kalaposok céhlevelét III. Ferdinánd király pecsétjével megerősítette és jóváhagyta 1649-ben. A kereskedők nem nyugodtak meg a rendelkezésben, az országgyűlés elé vitték sérelmüket; 1659-ben I. Lipót alatt a karok és rendek kezdeményezésére napvilágot látott a 81. t.-c, mely szerint: „Szinte határoztatott, hogy a győri sapkacsinálók és más külföldi kézművesek, kik a német katonaság igazgatási alá helyeztettek, a győri lakókat és azon honfiakat a magyar-sapkák kereskedésétől és bevitelétől a királyi jövödelemnek csonkításával az ország törvényei és régi szabadságai ellenére el ne tiltsák. 1. §. És Őfelsége megajánlotta, hogy azt az ottani vezérúrnak kegyelmesen megparancsolja." 136 ) m ) Győri kápt. hit. h. Ívtár: VIII. felv. jkv. 199. 1. m ) L. a törvényt.