Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez I.
István, Szlabiár János, Szőnyi Péter, Somogyi Pál, Tallay Mátyás, Tapolczay Mihály. 126 ) A zsinórkészítő névvel csak egyetlenegyszer 1691-ben találkozunk okmányainkban, — de természetes, hogy ekkor is egy — ugyanezt a mesterséget, iparágat képezte a gombkötés és zsinórkészítés. Ez ipar művelői — nevük szerint — csaknem valamennyien magyarok. A magyar viselet hozta úgyszólván létre ez iparágat, a magyar viselet használta el készítményeit: azért az idegenek nem is igen tanulták, művelték, hacsak nálunk nem telepedtek meg. Valószínű, hogy a győri gombkötők a XVI. században valamely más városbeli gombkötők céhébe tartoztak, mert nálunk nem ismeretesek céhszabályaik. Az érsekujváriak a nagyszombatiaknak 1599-ben kelt céhlevelét kérték el, a győriek pedig 1629-ben az érsekuj váriakét hozták el, melyet a káptalan, mint földesúr 1630-ban a következő megtoldással adott ki és erősített meg: a) külön zászlót készíttessenek, mely alatt a szabók céhe után való sorban résztvegyenek a céh tagjai az egyházi körmeneteken; b) a földesurak jogait elismerik és megtartják; c) két mester egy műhelyben egy évnél tovább nem dolgozhatik; d) a nőtlen mesterek házasodjanak meg, ha nem tudnak önmegtartóztató tisztességes nőtlen életet élni; e) senki céhen kívül mesterré nem lehet; f) ha mester másik mesternek lányát, vagy özvegyét veszi feleségül, csak fél köszöntő poharat fizet és fél ebédet ád; g) a felszabadult legények egy évig vándoroljanak; h) a mester másik mester munkását ne édesgesse magához, ne is kisebbítse; i) céh ülésre senki se merjen kést, vagy más fegyvert vinni magával; j) a céhből kizárt mester vásárra nem rakodhatik ki, mert minden áruját elkobozzák; k) mind a mesterek, mind családjuk vallásos-erkölcsös életet éljenek; 1) földesúri jogelismerés címén Advent első vasárnapján 4 font gyertyát ád a céh a templomnak. 127 ) Ugyanezt a céhlevelet Draskovich György, Kollonits Lipót, Keresztély Ágost győri püspökök is megerősítették. 128 ) 7. Szűcsök. A ruházkodás divatja nélkülözhetetlenné tette Győrött már a XVI. század előtt is a szűcsök iparának meghonosodását és kifejlődését. A rókamállal bélelt suba, a különböző szőrmékkel díszített mente, kacagány a jobb módúak rendes viseletéhez 1SB ) Győri kápt. hit. h. levéltár: III. felv. jkv. 185. 1. — V. felv. jkv. 271. 1. — VI. felv. jkv. 120, 458. 1. — VII. felv. jkv. 387. 1. — VIII. felv. jkv. 41. 1. — IX. felv. jkv. 145, 152, 166. 11. — Győrvárosi levéltár: 1600— 1639, 1629—1658, 1664. évi tan. jkv. »") Győri káptalan hit. h. lev.-tár: VII. felv. jkv. 435. 1. 128 ) Győrvárosi levéltár: Céhlevelek.
