Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere
azonban már megjelentek Révfalu területén is és temetkeztek ott. A leleteket nem vették pontosan jegyzékbe és éppen ezért csak egy Constantinus Max.-ról van biztos tudomásunk. A többit csak így jegyzik fel: „Római pénzek." Sajnálhatjuk azt is, hogy egy „gyermekcsontokat tartalmazó korsó"-nak sem koráról, sem közelebbi adatáról nem kapunk értesítést. A Sárás-puszta felé vivő út mentén, a szivattyúház mellett, egy Probust találtak. Csak általánosságban találjuk feljegyezve, hogy Nikephoros Botoniates görög császár aranypénzét egy kertben találták. Újabb korból származnak azok a sarkalatlan csizmákra való vaspatkók, amilyenek vidékünkön többfelé is előfordulnak és a Vásárhelyi Pál-utca 24. sz. házának kertjében is előfordultak. Ezek a patkók sarkantyú céljának is megfeleltek, ha a sarkantyútarajnak megfelelő helyen kissé tüskéssé voltak kidolgozva. Egy rövid, csontnyelű kést szintén találtak ott. Valószínűen a XVI. század emlékei. Győrújvárost a Belvárostól és Nádorvárostól a Rába választja el. A Rába mentén, annak balpartján fekszik és valamikor a Rábca alkotta másik, hosszanti határát. Most a régi Rábcamederben létesített park választja el Győrszigettől. Újvárosban, a régi sóház előtt fekvő kis téren, kelta sírt találtak. A nálunk elég gyakran előforduló, nagy, féltojástagokból alakított La Tène-karperec és az aprószemű bronzlánc nem hagy kétséget a lelet kora felől. Az a fehér márványtöredék, mely egy római kőkoporsó töredéke, már másodfekvésben volt Újvárosban, mikor rátaláltak. De voltak azért Újvárosban római sírok is. Temetőnek nevezhető nagyobb területen azonban ezideig még nem sikerült rájuk találni, pedig fontos jelzői volnának annak, hogy vitt-e ebben az irányban út. Újváros ezeken kívül még XVII—XVIII. századi temetőjének rendezésekor juttatott régiségeket a győri bencés Rómer Flóris-múzeumba. Keresztek, gombok, hajtűk és egyéb akkor divatos ruházati tárgyak voltak a sírokban. Bizonytalankori az a kővel kirakott „csatorna" és a benne levő csontváz, melyre 1858-ban kútásásnál bukkantak a munkások. Az újkori háborúk néhány ágyúgolyója egészíti ki az újvárosi leletek eddig említett együttesét. A most ligetté alakított régi Rábca-mederben, a sportpálya helyén, XVI—XVII. századi sisakok, kétélű kard töredéke, fokos és lándzsák voltak találhatók. Szigetben állítólag bronzkori „hamvedret" találtak 1896-ban. Római emlékek is fordultak elő. A CIL. III. 4387. sz. feliratos kő a Stanzl-ház csatornája alatt biztosan másodfekvésben volt már. A római, pénzzel is meghatározott sírok közelebbi lelőhelyeként a Petrácz-kertet és a Trefort-utca déli házsorát nevezhetjük meg. Lehetséges, hogy a Trefort-utca irányában vonult Arrabonából Carnuntumba a dunamenti út és akkor nem csodálható, hogy Újvárosban eddig nem találtak nagyobb kiterjedésű római temetőt. Az érmek leginkább IV. századiak. Korábbi időből valók: M. Aurelius, Plautilla, Sep9*
