Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

kori falu pusztulását V. István korára, Otakár cseh király győri támadásának idejére teszi. Ekkor, 127î-ben ugyanis oklevél bizonyítja, hogy Győr külvárosa elpusztult. A homokgödöri temetőtől és szeszgyári Árpád-kori falutól a Budai-út választ el egy újabb lelőhelyet. Alig néhány méternyi a távolság a két terület közt, mégis külön nevet kapott ez a másik lelőhely. Ez az „Újszállási temető". Oka nemcsak az, hogy nem teljesen egyidőben találtak rá a két lelőhelyre, hanem főként az, hogy ezen a területen nagyobb tömegében egészen más természetű leletek kerültek napfényre, mint a homokgödöri temetőben. Ennek a területnek a leletei főként kelták és Árpádkoriak voltak. A területek egységére pedig azért nem gondoltak, mert az Árpád-kori falu felfedezése már abban az időben történt, amikor a névadás az újabb lelőhelyet már külön névvel jelölte meg. Az újszállási temető középpontja kb. 6—7 méter magas és kb. 90 méter átmérőjű domb volt. A gázgyár, a szeszgyár és a mostani budapesti vasútvonal közt feküdt. A földet az ásatások előtt évek óta szántóföldnek használták. Legfelül 1—2 láb humusz, alatta néhol kavics, de leginkább vöröses föld és szénnel, márgával vegyült homok alkotta a dombot. Despinits és Markovits telkén kezdték meg a leletek feltárását sertésszállások építése alkalmával, 1871-ben. Ekkor csak kelta sírokat találtak, de a következő években, amikor a domb aljára is kiterjedt az ásatás, rátaláltak az Árpád-kori temetőre is. Ekkor azonban még nem láttak tisztán a régészek. Az Árpád-kori emlékeket húnkoriaknak tartották. Csak 1888-ban, a Dunához vezető szárnyvonal építésekor lett nyilvánvalóvá, hogy zártabb területet foglal el az Árpád-kori temető, és ez a terület a Budai-út mentén keskeny, hosszúkás négyszögalakú, és a víztoronytól az újszállási épületek külső széléig húzódik, mindenütt az út mentén. Az úttól távolabb már nem fordultak elő Árpád-kori sírok, csak lakóvermek, viszont ezek között voltak kelta sírok is. A temető még ma sincs teljesen feltárva, és minden újabb földmunka alkalmával hol kelta, hol Árpád-kori sírokat lehet még ma is találni a korábbi leletektől meghatározott területen. így kelta sírokat tártak fel 1925 táján a szeszgyárba vezető vasúti pálya építésekor. Ott bármikor szép eredménnyel kecsegtető ásatás kezdhető. Nem volna eredménytelen a víztorony környékén, főként a Fehérvári-út baloldalán való ásatás sem. Itt egyrészt római, másrészt újabb Árpád-kori sírokat tárna fel a kutatás. Az újszállási temető leletei közül felsorolandónak tartjuk a keltakori pénzeket. Volt közöttük egy dyrrhachiumi veret, előlapján sugaras fej, alatta: ZÖIAOZ, ez alatt pedig borjas tehén képe; hátlapján díszített négyszögű mező és ennek oldalai mentén AYP-ZÍÍ —Y —POY felirat olvasható. Két kelta veretű pénz a Dessewffy katalógusában közölt 294. számúval, illetve a 340. számú típussal egyezik. Dessewffy 436. sz. alatt közölt kelta pénze győri leletként tekintett darab. Ez az utóbbi és egy másik,