Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

állítólag 1840 táján Győrött talált „ezüst kelta didrachma", régi feljegyzések szerint csak aha felirattal, magángyűjtők kezére került. Vannak kelta pénzek a zirci apátság gyűjteményében és a Nemzeti Múzeumban is. Ezeket mint győrvidékieket könyvelték el, de lehetnek közöttük győrvárosiak is. A római pénzek aránylag kis számban szerepelnek erről a területről. Sok közülük nem is sírban, hanem magányos leletként került a gyűjtők kezébe. Legrégibb közöttük Antoninus Pius-é, míg Valens-é a legutolsó. Az Árpád-kori temető pénzei közt a már említett IV. István-féléken kívül II. Béla, II. András, IV. László és IV. Béla pénzei szerepelnek. A későbbi időből Nagy Lajostól, II. Ulászlóig szintén találtak pénzeket ezen a területen, annak bizonyságára, hogy az Árpád-kori falu pusztulása ugyan elhagyottá tette a falu területét, de a temetőt azért a későbbi korokban is használták. Már említettük a Budai-út és Fehérvári-út szétágazásánál levő víztorony környékének Árpád-kori sírjait. Egyik sírban II. Béla ezüstpénze fordult elő. A Fehérvári-út római kori meglétét viszont a mellette talált római sírok bizonyították. így a belvárosi temető mögött fekvő területen, valamint a pálya fölött átvivő híd túlsó oldalán, főként Hilbert földjén találtak római sírokat. A temető mögötti sírok IV. század előttiek, a Hilbert-féle földön találtak IV. századiak voltak. Itt egy áttörtdíszű szép eraviscus fibula is került a gyűjtők kezébe. A közelben fekszik a régi Fernbach-ház telke. Ott van ez azon a kissé emelkedettebb helyen, ahol a női kereskedelmi iskola mellett a repülőhíd átvisz a vasúti pálya fölött. Ezen a nádorvárosi lelőhelyen többek közt párkányos téglasírt tártak fel. A téglák egyikén OFAR—VRSICINIMG felirat (IV. sz.). A Fehérvári-út mente azonban sokkal jelentősebb annak a 889 holttestet számláló avar temetőnek a feltárása révén, mely Győrnek avarkori telepvolta mellett bizonyít. A soros elrendezésű temetőt Mondovits István földjén, a téglavető-dűlőben tárta fel 1901—1908-ban Börzsönyi Arnold. A sírok közt volt csaknem harminc magyar sír is. Ittlétük arról tanúskodik; hogy a magyarság Győr területén még avar lakosságot talált és annak temetőjét is használta. A Fehérvári-út mentén szórványosan újabbkori leletek is fordultak elő. így láncos bilincs, és főként említhető egy barokkstílusú bronzkengyel. Mindegyik a Grabgyár környékén látott napvilágot. A Fehérvári-úton tovább haladva jobbkéz felől Győrszabadhegyet találjuk. A házak a domb lábánál feküsznek úgy, hogy az előttük elvivő út összeköti a Fehérvári-útat a Veszprémi-úttal. A házak mögött emelkedő dombháton és a Belváros felé vezető Szent János-utca mentén megállapíthatók a lelőhelyek. Három darab kőkori szerszám pontosabb lelőhelyét nem ismerjük. A domb oldalában, az ág. h. ev. iskolától nem messze a kavicsbányában két korsót találtak a közelmúltban. Mélyen feküdtek, GYŐR