Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.

magánhivatalnok lesz belől. A három férfinemzedék mellett három nő is áll, ezek is „felfelé züllenek". A könyv erős szociológiai tanulmányon is alapszik, a pa­rasztság vergődését, elproletárosodását mondja el; ez az igazi „Elsodort falu", a városba tóduló falusi lakosság tragédiája. A paraszt hontalanná válik, ha elveszti a földet a lába alól. A má­sodik részben, de még a harmadikban is, szerepel a derűlátást ragályosan terjesztő, mély humorú és melegszívű csizmadiames­íer Topcsik, a regény legsikerültebb alakja. Bennünket itt a regény harmadik része érdekel. Itt olvas­suk a győri teherpályaudvaron és a győri ágyúgyári telepen folyó életnek tarka leírását. Szerepel benne az Iparcsatorna, az Árpád-út, a Baross-út és Révfalu is. Látszik, hogy az író ottho­nos volt a városunkban. Jó korképet festett a proletárdiktatúra után következő sötét és reménytelen időszakról. A 457—495. lapokon folyó történet Győrött játszódik le. A regény minden ízében kiváló alkotás. * * * Tárgyilagos összefoglaló ismertetésemnek a végére jutottam. Nem annyira a művek esztétikai méltatására törekedtem, hanem inkább a győri szempontok előrehelyezésével azoknak tartalmi elemzése volt a főgondom és célom, mert hiszen azt akartam megállapítani, hogy milyen szerepe van városunknak a magyar szépirodalomban. Ezeknek a műveknek irodalmi ér­téke nagyon különböző. Azt hiszem, hogy ismertetésem kedvet fog csinálni néhány kutatónak, hogy adataimat kiegészítse. Jól tudom, hogy felsoro­lásom hézagos és sok pótlásra szorul. A régi győri újságok év­folyamai, a kalendáriumok még sok győri elbeszélést temettek el és lehet még sok győri történet. Kovács Pál és Gárdonyi Géza novelláit is át kellene kutatnunk, vájjon akad-e bennük is vala­milyen győri vonatkozás vagy reminiszcencia. Legjobban örülnék pedig, ha valamelyik írónk összefoglalá­som elolvasása után kedvet kapna olyan történelmi regény írá­sára, amely méltóképen idézné fel várostörténelmünknék nagy napjait, Pálffy és Schwarzenberg korát, vagy a napóleoni hábo­rúnak győri eseményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom