Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.
már minden bája. Mogorván pipált a nyakas olajgyári kémény és éjszakánkint szikrás pirosan izzott a füstje, mert nem nézegethette magát a smaragdos víztükörben. Sokan haragudtak vele hasonlóan, de sokan örültek is. Az utóbbiak a kultúra diadalát s a város rohamos fejlődését emlegették, míg ezek a város idilli szépségeinek pusztulásán keseregtek.. .* (324. lapon.) „Ott búsong a Püspökvár bástyái körül a régi, nemes város lelke.' 1 (329. lap.) „Ott mosolyog a csöppnyi sétatér. Ott tűnődik a vándor Kisfaludy Károly ércalakja és nézi aZ agg, töpörödött színházat, ahová mostanában vertek fészket az operettláz bacillusai." (329. lap.) Sajnos, eltűnt azóta a szobor is; rosszabb helyre került — és lebontották a régi színházat is, Magyarország első kőszínházát, sok fényes művészi alkotásnak színhelyét. A Kaszinó és a Kioszk-kávéház felépítése szintén nem vált javára a csöppnyi sétatérnek. Finta Sándor azonban nemcsak a pusztulást veszi észre. A hanyatlással és szomorúságával szemben jelentkeznek a könyvben már a javulás tünetei is. A keresztényszocializmus nem az ellentétek elmérgesítésén, hanem azoknak összeegyeztetésén, kiegyenlítésén dolgozik. Feltűnik a regényben a szikár szociológus pap, aki a tömegeket megszervezi és haladást és jólétet hirdet.) Pintér Lászlót ismerjük fel benne, pályáját mint győri újvárosi káplán kezdte a szintén igen erős igazságérzettől átfűtött Barilich Lőrinc plébános oldalán. A régi Győr apotheosisát írta meg regényében Finta, és bátran mondhatjuk, hogy minden győri embernek kötelessége volna ezt a szép könyvet elolvasnia, csak az a baj, hogy teljesen elfogyott, könyvkereskedelemben nem kapható, sőt még a Nemzeti Múzeum könyvtárában sem található. A regény annak idején, 1932-ben a szerző kiadásában jelent meg. A St. Gabrielben Bécs melletti Missziós nyomdában nyomatták. Finta Sándor életrajzi adatait nem tudtam megszerezni. Csak annyit tudok róla, hogy kezdetben tanító volt Győrött a Skulthéty-féle magán elemi iskolában. Később Szombathelyre került, jelenleg is ott működik mint elemi tekolai igazgató. Nevet szerzett mint költő és pedagógus. Az ismertetett győri viszonyokat és győri embereket rajzoló regényeken kívül igen sok elbeszélő munkában találunk elszórva győri vonatkozásokat. Vannak hosszabb regények és életrajzok, amelyekben a cselekmény egyik-másik része a mi városunkban játszódik le. Ezek közül első sorban figyelmet érdemel Korcsmáros Nándor háborús regénye. Címe: Az én háborúm. Regény három kötetben. írta Korcsmáros Nándor. Dante-kiadás. I. 256 lap. II. 232 lap. III. 252 lap. Az első kötet 25—120. lapig terjedő rész Győrött játszik, épp így a harmadik kötet egy része is (207. laptól). Korcsmáros a 19. számú gyalogezredhez vonult be, mint tartalékos közlegény. Segédszolgálatra osztották be a Csapatkórházba. Ott is marad,
