Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.
Nemcsak a haj-, a bajusz-, a szakáinyíró és csinosító mesterei voltak, hanem egészségtani feladatokat is végeztek, azért hivatalosan kirurgusoknak, sebészeknek hívták őket. Eret vágtak, köpölöztek, sebet kötöztek, fogat húztak. A magyar urak táborozásuk alkalmával is magukkal vitték udvari borbély-sebészeiket, annak tanácsát, segítségét vették igénybe testi bajaikban. A káptalani fürdőházat is legtöbbször borbélyok bérelték, akik a fürdés teendőit is végezték: lemosás, dörzsölés, kenés alkalmazásával ápolták a test egészségét. A XVI. században név szerint több borbélymestert ismerünk, ezek: Máté, akiről 1546-ban okmányunk egyenesen mondja, hogy „gyógyít" is, — tehát orvosi teendőket végez. 190 ) Borbély András, Albert, Balázs, Benedek, Demeter, aki 1600-ban visszakérte házát, — Gergely, Imre János, Mihály, Péter Orbán, Simon. 191 ) A XVII. században felemlítik okmányaink: Czwitkovics Mátyás, Csicsói Simon Gergely és György, Fodor György, Győri István, Hercegszöllősy István, N. Huszár Mihály és György, Kaczer István, Komáromi Miklós, Krasztovicai Miklós, Patonai János, Török András, Szováth Péter mestereket. 192 ) A XVI. század végén tömörültek céhbe; céhszabályaikat a káptalan 1593-ban adta ki azzal a feltétellel, hogy földesúri jogelismerés címén évenkint 1 ft-t fizet a céh; sátoros ünnepeken szt. misét szolgáltatnak a mesterek és azon testületileg megjelennek; az úrnapi körmeneten is testületileg részt vesznek. 193 ) E céhlevél elveszett abban az időben, mikor Szinán pasa Győrt elfoglalta, azért a káptalan 1607-ben újból kiadta azt a borbély-sebészeknek. 194 ) Ugyanezt a céhlevelet 1649-ben III. Ferdinánd, 1719-ben Károly király is megerősítette. 195 ) A céhek nem voltak vallási társulatok, de szabályzatukat a vallásos érzés, gondolat hatotta át, azért a vallási kötelességek teljesítésére minden egyik céh szabályzatának külön pontját képezte. A győri káptalan mint egyházi testület külön is belefoglalta az általa kiadott céh-szabályokba a katolikus vallás megtartásának, ápolásának kötelezettségét. Nem is tűrte, hogy a céh kebelébe mást, mint katolikust felvegyenek. A XVII. század végén a vallási ellanyhulás lépten-nyomon sebet ütött a céhek szabályzatain. 1677-ben a kirurgus-borbélyok mestereit perbe idézte a káptalan, mivel a céh szabályainak megszegésével szt. misére nem 19 °) Győri káp. M.-lvtár: III. Szám. K. 24. 1. 191 ) U.-o. II. Szám. K. 257—259. II. — U.-o. hit. h. Ívtár: I. felv. jk. 90. 1. V. felv. jk. 252—4. 11. 192 ) Győri kápt. hit. h. Ívtár: VI. felv. jk. 94. 389. 435. 447. 11. — VII. felv. jk. 117. 1 — VIII. felv. jk. 425. 1. — Győrvárosi Ívtár: 1639—. 1669— 1677. 1687—1696. 1697—1701. évek tanácsi jkv. ,93 ) Győri kápt. hit. h. Ívtár: V. felv. jk. 252—4. 11. 1593. július 2. 194 ) U. o. VI. felv. jk. 275. 1. 1ÍS ) Győrvárosi Ívtár: Céhlevelek.
