Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.

jártak, protestánsokat is felvettek a céhbe, sőt Huszár György a szt. misét bálványozásnak csúfolta. Mivel az ily szellem meghonosodása messze eltérítette a céhet régi irányából, a káptalan azt kérte a város bírójától, hogy a céhet oszlassa fel és szabályainak érvényvesztését mondja ki. 196 ) A céh fennmaradása azonban a borbélymesterek anyagi ér­dekeit szolgálta, azért a mesterek keresték a földesúr-káptalan­nal való megegyezést. Céhük érdekében a generalis főkapitány­hoz és királyhoz fordultak, és kérték céhlevelük-kiváltságaik megerősítését. A főkapitányok nem szorgalmazták a vallási köte­legességek teljesítését; pártfogolták a protestánsokat és azok­nak a céhekbe való felvételét sürgették. A céhszabályok kiadása a király, a városi hatóságok és föl­desurak jogkörébe tartozott: a főkapitányok csak jogbitorlás útján gyakorolták a céhlevelek kiadását, és azok megerősítését. A győri káptalan sérelmei között kérte, hogy a generális fő­kapitány és katonai hadbíró (soltész) ne avatkozzék a céhek dolgába. A fellebbezés a káptalan prépostja, mint a céhek fő­mestere elé tartozik céhbeli dolgokban. A főkapitány ne adjon ki, ne erősítsen meg céhszabályokat. A hadbíró ne merje bün­tetni a céhmestereket, akik a céhszabályok ellenére nem vesznek. • fel protestánsokat a céhbe. 197 ) A megindult bomlási folyamatot nem lehetett feltartóztatni. Lassankint elveszett a céhek erkölcsi ereje. Egy századon át tar­tott az élet-halál küzdelem, mire azután a céhek mégis meg­haltak. X. Élelmicikkek előállítói. 1. Molnárok. A molnár ipar a XVI. században teljes virágzásban áll Győ­rött: a Kisdunán, Rábán és Rácán úszómalmok működnek, me­lyek a polgárság és katonaság szükségletére megőrlik a gabo­nát. Pataházát a mellette álló sok maloktól Malomsoknak is írják okmányaink még a XVI. században is. 198 ) Téli jégzajlás idején a dunai és rábai malmokat a csendesebb folyású Rábcán Abdánál kötik ki a molnárok. A Rábán Győrtől Gyirmótig, Rába patonáig, Markotáig állnak a káptalan malmai. A győri püspök 1522-ben Pinnyéden épített álló malmot, melynek egyik épülete Újváros felől a káptalan telkén állott. 199 ) 1540-ben maga a káptalan is malmot épített Pinnyédnél. 200 ) 19 «) Győrvárosi Ívtár: 1669—1677. évek tan. jk. 197 ) Győri kápt. magánlvtár: XV. Téka, 2512. sz. 198 ) Győri kápt. hit. h. Ívtár: I. felv. jk. 150—151. II. 199 ) U.-o. Ívtár: I. Szám. K. 563. 573. 11. 20 °) U.-o. II. Szám. K. 209. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom