Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.
A fuvarozás külön iparágat alkotott Győrött: a kereskedők, a vásárra járó iparosok, később a katonaság csak fejlesztették; tehát a vesszőből font kocsikasnak, kocsiülésnek nagyobb kelendősége volt. Fel kell tételeznünk, hogy mások is foglalkoztak e gazdasági iparág művelésével. A kosárfonás teljesen rokon a kasfonással, annak is lehettek művelői: Okmányaink azonban nevezet szerint nem említik fel. 5. Kárpitosok. A kárpitos iparnak is régebben otthonosnak kellett már lennie Győrött, hiszen a lakások kényelmesebb berendezése, a bútorzatnak szövettel-bőrrel való bevonása régibb keletű a XVI. századnál: mégis csak a XVII. század közepén találkozunk először okmányainkban kárpitossal, akkor is név nélkül az új adófizetők között. Háza nem a legkisebb, mert 50 dénár adót fizet utána. 188 ) Sokan nem lehettek a városban, mert céhet nem alakítottak; arról sincs tudomásunk, hogy valamelyik másik céh keretébe tartoztak volna. 6. Szitakészítők. A szitakötők iparával csak a XVII. század végén ismerkedünk meg okmányainkból, pedig lehetetlennek tartjuk, hogy a_ liszt-törők által előállított liszt felhasználásánál már előbb szükség nem volt volna a szitára. 1688-ban Stremár N. szitakötőt találjuk Győrött, akinek nagyobb háza volt, mert 4 ft. 50 den. adót fizetett utána. 189 ) Ennél nagyobb adóval nem igen találkozunk ezen év adólajstromában. Ez ipar fejlődéséről nem számolnak be eddig ismert okmányaink. A házi és gazdasági szerek készítőivel a faipar munkásai között is találkozunk; azért azokat nem soroljuk fel. IX. Egészségápoló iparágak. Borbélyok-sebészek. A borbélyok iparága is messze megelőzi a XVI. századot. E század elején a háztulajdonosok és polgárok között gyakran olvassuk nevüket és különböző kiküldetésekben találkozunk velük. 188 ) Győrvárosi Ívtár: 1666. évi adólajstrom. 189 ) U. o. 1688. évi adólajstrom.
