Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.
Rődl János, Reull Sámuel, Ritter Mihály, Stanzinger János, Stuel Sámuel.i84)^ 1620-ban már céhbe tömörültek, ez időből meg van pecsétjük is: Köralakú mezőben ékes körvonalú paizsban van álló helyzetben a fonálpörgető horog, rajta keresztben balra a fonáltartó gereblye, jobbra nyíl, a keresztezés felett szív, a paizs felett 1620. évszám. A pajzson kívül e német felirat: Der Salter Handwerks Insigl in Rap. 185 ) Céhlevelüket csak 1637-ből ismerjük, melyet Mansfeld Farkas gr. győri generalis főkapitány adott ki, és a káptalan mint földesúr megerősített a következő toldással: a) Külön zászlót készíttessenek. Mivel azonban a céh tagjai valamennyien német katonák, és mivel megígérték, hogy a harangkötelet díj nélkül szolgáltatják a templom részére, a békés idők beálltáig elhalaszthatják a zászló megcsináltatását; b) mivel a kötélverők minden negyedben és szt. Katalin ünnepén tartott vásár alkalmával szt. Katalin oltáránál misét hallgatnak, és így csak később rakodhatnak ki, úgy károsodás ne érje őket, vásár előző napján csak ők árulhatnak, idegenből jövő kötélverők nem; c) a földesúri jogokat elismerik és tiszteletben tartják; d) a céhből kizárt mester Győrött nem árulhatja készítményeit; ha mégis vásárkor kirakodnék, áruit elkobozzák. Ugyanezt a céhlevelet Széchényi György püspök, 1670-ben pedig I. Lipót király is megerősítette abból az alkalomból, hogy a komáromi kötélverők beléptek a győri céhbe. 1718-ban Gundacker Althan győri főkapitány erősítette meg e céh szabályait. 186 ) Csak későbben honosodott meg ez iparág a polgári lakosság körében is, különösen az által, hogy a regiment-alattvalók közül többen felvétették magukat a polgárok sorába és állandó győri lakosokká lettek. 4. Vesszőfonó ipar. A vesszőfonó ipar a házi és gazdasági szükségletet szolgálta. Különböző ágai közül a XVII. század végén a kocsikas fonással találkozunk. 1686-ban Szutka Jerik kocsikasfonó vétette fel magát a győri polgárok közé és telepedett meg Győrött; házat is szerzett, mely után 1691-ben a városi utcák és utak javítására 30 dénár adót fizetett, rendes adó fejében pedig 75 dénárral rótták meg. 187 ) 184 ) U. o. hit. h. Ívtár: VI. felv. jk. 524. 1. — VII. felv. jk. 160. 272. 283. 411. 11. — Győrvárosi ívtár: 1567. 1617. évi telekk. 1631—1647. 1629—1658. évek tan. jk. — 1688. évi adólajstrom. 185 ) Győri kápt. m.-lvtár: 46. T. 5654. sz. 186 ) Győri kápt. hit. h. Ívtár: VIII. felv. jk. — U. o. M.-lvtár. 46. T. 5654. sz. —• Győrvárosi Ívtár és Bpesti egyetemi könyvtár: Céhlevelek. 187 ) Győrvárosi ívtár: 1688—96. évek tan. jk. — 1691. évi adólajstrom.
