Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Győr közoktatásügye I.
Ha végül a város lakosságának foglalkozás szerinti megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Győr lakosságának majdnem felét 40.8°/o-át az iparosság képezi. A város társadalmának második nagyobb kategóriája a kereskedőkből kerül ki, akik a város lakosságának \\.2°/ Q-át alkotják. Számuk azonban mint látjuk meg sem közelíti az iparosok számát, mindössze azoknak egynegyed részét alkotják. A közszolgálat és szellemi szabadfoglalkozás, vagyis az úgynevezett értelmiség 10.9%-át foglalja le a város lakosságának. Eléggé jelentékeny csoportot képeznek a nyugdíjasok és tőkepénzesek, 8.3%-ot, míg a közlekedéshez tartozók a lakosság 6.5%-át alkotják. Vagyis más szóval Győrött minden második ember az iparból és minden nyolcadik ember a kereskedelemből él. A közszolgálat és a szellemi szabadpálya minden kilencedik győri polgárnak nyújt megélhetést, míg a nyugdíj és tőkepénz, csak minden tizenkettedik embernek biztosítja a megélhetését. A közlekedésből minden tizenötödik polgár tartja el magát, míg az őstermelés Győrött már csak minden huszonnyolcadik embernek ad kenyeret. 9 ) A város lakosságának foglalkozás szerinti megosztása érdekes képet nyújt majd a továbbiakban arra vonatkozóan, hogy a különböző foglalkozású polgárok gyermekei milyen pályákon kívánnak elhelyezkedni és ennek megfelelően milyen iskolákba járnak. Vagyis más szóval arra kapunk majd feleletet, hogy az egyes iskolatípusok tanulói között hogyan oszlik meg az iparos, a kereskedő vagy a szabadpályán lévő stb. győri polgárok gyermekeinek a száma. (Folytatjuk.) *) Dr. Tomaj Ferenc: Adatok Győr társadalomrajzához.
