Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.
Cs L(lalike k a qjyJúfi ifta^ történetéhez* (Ötödik ködeména.) Jrta : f r ßedii <Vut£e. VII. Művészi értékű és dísztárgyak készítői. /. Képírók-festők. Okmányainkban többször találkozunk a XVI. és XVII. század folyamán a képíró névvel, ami jelzi, hogy hivatásos képfestők is dolgoztak Győrött ebben az időben. Munkakörükre nézve is találunk legalább némi gyér nyomokat: emlékeznek írásaink a székesegyházhoz épített szt. Ferenc kápolnában levő, a stációkat jelző képsorozatról 1515-ben, 161 ) valamint a káptalani katonaság zászlójára festett jelvényről a mohácsi csata előtt. 162 ) Nem mondja okmányunk, hogy e munkákat győri festők végezték, mégis azt tételezzük fel, mert máskor határozottan jelzi, ha a káptalan idegenben tett valamely megrendelést, vagy idegenből hozatott mestert, vagy kész mesteri dolgot. A XVII. században is találkozunk a regiment alattvalók között német képíróval, akinek Újváros területén háza is volt, mely után 3 ft. adót fizetett; majd Samuel képírót ismerjük, aki a város házánál lakott. 163 ) A győri mindennapi élet, a folytonos háborúk miatt nem kedvezett a művészeti vonatkozású iparág kifejlődésének, azért arról részletesebb, tisztább képet nem is nyújthatunk. 2. ötvösök-aranyművesek. Az ötvösök-aranyművesek iparága már az előbbi században is dívott Győrött, a XVI. század elején már céhet alkottak művelői. Céhlevelük, mely a győri, komáromi, esztergomi, újvári ötvösmestereket egyesítette közös céhbe, 1529-ben kelt Pesten. 164 ) Ügylátszik azonban, hogy díszesebb, remekbekészült tárgyakat megrendelés nélkül nem készítettek a győriek, mert a zavaros politikai, háborús viszonyok között nem voltak kelendők. 1523-ban II. Lajos király feleségének, Mária királynénak lfll ) U. o. magán ívtár: I. szám. k. 377. 1. *») U. o. 606., 704—710. 11. 1<l3 ) Győrvárosi Ívtár: 1600—1639. évek tan. jkv. 1M ) Budapesti egyetemi könyvtár: Céhlevelek.
