Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
Hogy milyen volt Napóleon győri időzése, azt azóta egy igen szép könyvben hiteles adatok alapján olvashatjuk, amelyek kellő értékére szállítják le a regényíró füllentéseit 19 ) De meg kell vallanunk, hogy amit mond, igen hihetővé van téve, és hogy Napoleon olymódi szereplése, mint a drasztikus szerelmi jelenetben, nem ellenkezik a császár történelmi jellemével. Eszti, a cseléd, a győri Walewska grófnő. Groteszk ez a szerelmi jelenet, de épp oly groteszk Horace Vernét híres csataképe, amelynek rámájára rá van írva: Bataille de Raab. Az előtérben látjuk Napóleont lóháton, tábornokai kíséretében. A császár átveszi Győr kulcsait, amelyeket fényes küldöttség nyújt át. A város meghódoló magisztrátusa nyolc emberből áll. A tanács urait nem festették le díszmagyarban, vagy német polgári ruhában, ahogyan ez stílszerű lett volna, hanem török kosztümben: színes és bő bugyogóban, kaftánban, fezzel és turbánnal. A franciákat és a tanács tagjait sok helybeli lakos állja körül; ezek is vagy törökök, vagy négerek. A háttérben Győr városa emelkedik vagy harminc toronnyal és minarettel, amelyeken a félhold díszeleg. A képen lefátyolozott nőket is látni, akik tevéken lovagolnak, azaz „tevékenykednek". Tehát: törökök, félholdas minaretek, négerek, odaliszkok és tevék 1809-ben Győrött! Ez a franciák híres földrajzi tudománya! Horace Vernét Napóleon parancsára festette le a győri csatát, de úgy látszik: fejből, semmi esetre sem mint szemtanú a helyszínén. Összetévesztette Győrt Kairóval. 20 ) Bay Ferenc pompás könyvében Kovács Márk bencésnek kalandjait közli a kiváló adomázó szerzetes pannonhalmi kéziratából. A rendkívül színes és pajkos humorú élménysorozatnak nyújthatjuk a francia világ összes szépirodalmi feldolgozói közül a pálmát. A legjobb regényíró sem tudta volna Győr ostromának mozzanatait olyan elevenen elénk állítani, mint Kovács, akinek műveit kiadni kötelessége lenne a hálátlan utókornak! És evvel egyelőre búcsút mondunk a történelmi Múzsának és áttérünk azokra a regényekre, novellákra, amelyek már a mi napjainkbeli Győrt írják le, amelyek tehát mai életből veszik tárgyukat. A régibb írói nemzedéknek tagja Hamvas József. Több győri vonatkozású művecskéje van, ami nem csuda, hiszen régi győri családból származik. Hamvas József 1871-ben született a jómódú evangélikus vallású Aschendorf-családból. Az Aschendorf-ház ma is látható az Andrássy-utcában, amelyet hajdanán Régi Országútnak hívtak. Hamvas egy évig a bencésekhez járt, aztán Sopronba küldték, és ott végezte a Lyceumot. Leérettségizett, theológus lett ugyancsak Sopronban. 1892/1893-ban a jénai egye*•) Bay Ferenc: Napoleon Magyarországon Officia, Budapest 1941. ï0 ) Győr és Napóleonról, Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. 6—9. 1., 85. 1. és 28. 1. — Scharitzer és Napoleon.
