Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
ADATTÁR - Somogyi Antal: Boldogfai Farkas Sándor győri plakettjei
cÂdattdft Hôlds^ifxii CfxLtkas Sandoz yyúrJ plakettjei. jrta Ummm c4niai. Nem a méret teszi naggyá a művet, bár a méret is lényeges alkotóeleme annak a lenyűgöző hatásnak, amely megállítja útján a látó szemű embert, de nagy tudás kell ahhoz is, hogy valaki a magányos, elmélyedő szemlélet számára alkosson lelket megfogó remeket. Ilyen kis remekművek — s ezért méltók külön említésre — azok a plakettek, melyeket a győri országos dalosverseny és a Szent László év emlékére Boldogfalvi Farkas Sándor szobrászművésszel Győr városa készíttetett. A emlékérmek átmérője nyolc centiméter. Mindkettőnek hátlapja ugyanaz: középen a város címere, peremén pedig a négy szóból álló felírás: Győr szabad királyi város. A Szent László érem első lapján a szent királynak szembenéző mell-domborműve látható az ősi énekből vett felírással: Magyarországnak édes oltalma. A dalosverseny emlékérme pedig három éneklő ifjú egymást félig takaró mellképét mutatja, a dombormű alatt stilizált virággal és a művész nevével s az alakok feje körül ezzel a felírással: Győri országos dalosverseny. A plakettet készítő művész első feladata a rendelkezésre álló idom, jelen esetben a kör felületének beosztása és e felületen feltűntetni szándékozott elemeknek olyan elhelyezése, hogy az egész felület kristálytiszta egységbe szerveződjék s ebben a szerves egységben érvényesüljön minden részlet hatása. Ennek a törvénynek klasszikus példája az emlékérmek hátlapja: ahogy a művész a körfelület közepére teszi a város címerét, tőle jobbra és balra, alul és fölül helyez el egy-egy szót s a szavakat választó kis keresztekkel érzékelteti a kör másik két átlóját s a címerpajzs domborulatába sűríti az egész felület plasztikus erejét, az a biztos arányérzéknek, szerkesztőkészségnek és a mértéktartó ízlésnek érett megmutatkozása. Természetes, hogy az érmek előlapjának megoldására sem fordított kevesebb gondot a művész. A Szent László érem mellképe a herma alapján idézi emlékezetünkbe a szent király képét. A stilizált hajkoszorútól keretezett arc még ily kis méretben is valami földöntúli méltóság varázsával teljes.1 ) A körirat beosztása, a betűk nagysága és formája alig lehetne *) Nem tehetek róla, újra meg kell mondanom, hogy a Szt. László herma elhelyezése oly szerencsétlen, a megvilágítása oly rossz, hogy aki a kis kápolnába belép, egy fényfoltoktól összekuszált torz arcot lát maga előtt. Pedig mint szóval és elfogadható megvilágításnál készített fényképekkel is rámutattam (L. Btdy: A győri székesegyház története 144. 1.),
