Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

mekből készült rózsafüzér, sarkantyúk és III. Zsigmond lengyel király pénze fordult elő. Az újabbkori leleteket a dunaparti várbástya magyarázza meg. Itt, az említett leleteket rejtő Zwikliház (Teleky-utca 3. sz.) táján volt ugyanis a Zánthó-bástya. A Zánthó-bástya itt annyira előre ugrott a Teleky-utca vonalában, hogy a Zwikli-házzal együtt alkotott akadály miatt csak kétszeres fordulattal lehetett kijutni a Duna partjára. A Zánthó-bástya lebontásakor kőkori kővésőt és egy zúzókövet találtak. A Teleky-utca másik pontján, a László-vendéglő mellett levő nagy üres telek (43. sz.) a bástya kazamatáin belül fekszik. Ezen a telken (Gassner-ház) épült 1850-ben az aréna. Építésekor római emlékeket szedtek ki a földből, de úgy látszik, hogy csak a lebontás alkalmával talált római urnát és Constantinus Max. 4 drb. pénzét sikerült a bencés Rómer Flóris-múzeumnak megszereznie. Ä vármegyeház mellett, a magyar ispotály mögött húzódó Nefelejts-közben 1928-ban, csatornázási munka alkalmával, XVIXVII. századi sírokra akadtak. Ennek ittlétét természetessé teszi az a tény, hogy abban az időben itt volt a belvárosi plébánia templom. Korábbi idők emléke lehet egy itt talált agancstőr. A Megyeház-utcába torkollik az Opitz-utca. Ennek a Megyeház-utcához közel eső végén ásták ki azt a római kriptasírt, melyhez a pogány világ hitelvesztett oltárkövei szolgáltatták az anyagot. Keresztényjeliegű emlék azonban ennek ellenére sem akadt a sírban. A Dunára kifutó Újkapu-utca közvetlenül a régi várfal belső oldalán vonul végig. Ennek a Düna partjához közel eső végén, de az utca egész vonalán is, csatornázási munkálatok alkalmával bronzkori edénycserepek, római edénytöredékek, hamvakat tartalmazó római urna és római bronztálca került elő. Ennek az utcának folytatása az Újvilág-utca, szintén takart római régiségeket. Az Opitz-utca és Andrássy-utca sarkán, a 11., illetve 47. sz. ház helyén feküdt az odahordott római kövek révén többször emlegetett Fácán-kert, később Opitz Ferenc háza. Ennek kertjében több római karperecet, Gallienus császár pénzét és két, különös alakú bárdot találtak. A győri vár bástyáit és tornyait 1820 táján már bontották. A falak vakolatában és a várárokban is különféle korok régiségei voltak. Augustus pénze és egy IV. századbeli pénz a bástya vakolatából került napfényre annak bizonyságául, hogy a falak építésénél olyan helyről szerezték az anyagot, ahol római sírok voltak. Ez a hely állítólag Likócs lett volna. Fordultak azonban elő a falak mentén feliratos római kövek, Vespasianus, Domitianus és Nerva pénzei, magyar pénzek, fegyverek és katonai szerszámok, ágyúgolyók és RGVM-jegyű és 1661, 1669, 1672» 1676-ban készült téglák. (Folytatjuk.)