Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Második közlemény) - P. Fehér Mátyás O. P.: Egy győri dominikánus a XVI. században.
CJLdalÁkúk tüHhutihtz. ^rta : ffBtdy (Vinte. IV. Építőiparosok. E gyűjtő fogalom alá is több iparost sorozunk be, anélkül hogy teljesen kimentenők e fogalom tartalmát. Az ácsokat, akik szintén az építőiparosok közé tartoznak, már a famunkások között felsoroltuk. í. Téglaégetők. A XVI. század elején már virágzásban találjuk ez iparágat. Győr határának talaja igen alkalmasnak mutatkozott a téglavetésre, — a vár kiépítése, a középületek és magánházak építése pedig alkalmul kínálkozott, szükségessé is tette ez iparág kifejlődését. A XVI. század elején névszérint ismerjük Gergely, Lukács, Bertalan téglamestereket, kik a káptalan téglaégető kemencéjénél dolgoztak. E kemence a győri határban volt, melynél „kiolvasó" vagyis felügyelő és számadó alkalmazottat is tartott a káptalan.TM) Mikor a XVI. század közepén a vár erődítési munkálatait megkezdték, Győrsziget, melyet a katonaság a püspöktől elfoglalt, teljesen téglaégető teleppé alakult át, mint Aginelîi 1566-ból való győri metszete is feltünteti. Egyidejűleg a káptalan is létesített újabb téglaégető kemencét; ugyanis a már évek óta Győrött dolgozó Temporal Domonkos kőművesnek 1577-ben Újvároson kívül a Rábca partján téglaégető kemence létesítésére alkalmas telepet adott. Évi bér fejében Temporal 2000 drb. építésre alkalmas téglát szolgáltatott a székesegyháznak.77) A törökhódoltság elpusztította e téglaégetőt. Mikor azonban Győr visszakerült a török kezéről, újból életre kelt ez az Iparág is. 1600-ban Rohrer Mihály és Foretea János téglaégetők kérték vissza a földesúrtól régi házukat,78 ) és bizonyára visszatértek régi iparuk folytatásához is. A káptalan engedélyével Olasz János (valószínűleg Foretea 7«) U. o. m. lvt: L Számadás kv. 600—604 II. n) U. o. hit. h, lvt.: III. felvallási jkv, 236 I. *•) Győrvárosi levéltár: 1567 évi telekkönyvhöz csatolt jegyzék.
