Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

A ház téglaalakúan négyszögletes volt, falai paticsból készültek. Benne vagy közvetlen mellette,, esetleg a ház belsejéből is megközelíthetően kemence állt. A cserepek nagyrésze szintén átmeneti jellegű, de van köztük egy szemétgödörből kikerült korábbi cseréphalom is. Mindezek a harmadik korszakba osztott külföldi edénytípusok a lausitzi műveltség- régebbi szakaszának képviselői.

Fiatalabbak, Kr. e. 1200 és 800 közé esők is kerültek elő Koroncón, Árpáson, Ménfőn, Ölbőpusztán. Fémtárgyak pedig még több helyről. Egy árpási edényen nincs semmi hazai vonás, hanem megfelelőjét osztrák leletek közt találjuk meg. A koroncói edények osztrák és cseh jellemző vonásokat mutatnak, melyek közül legjellemzőbb az élezett has és az ú. n. fazettálás: az edény felületének nem íves, hanem élben találkozó többsíkú kiképzése. Állítólag ennek fokozati változata a barázdálás és talán a turbántekercs-szerű díszítés is. Ez az utóbbi azonban annyira magyarföldi alakítás, hogy általában füzesabonyi befolyásra viszik viszsza. Különösen jellegzetesek erre az egyébként szintén kevert műveltségű szakaszra a tálak. Kevert műveltségűnek mondom, bár nálunk ekkor már egységes jelleggel tűnik fel, és különösen hiányzik belőle ebben a szakaszban a nálunk elterjedt korábbi műveltség keveredése a külföldről behozottal. Tőlünk északra azonban ez az átmeneti kevertség még a bronzkor negyedik szakaszában is uralkodik. Akkor amikor a koroncói házban már tiszta lausitzi műveltségű ember lakott. A fémtárgyak közt aránylag nagyon kevés az új alak. Inkább a régebbi alakokon megjelenő újabb vonások árul iák el, hogy a bronzkor újabb negyedik szakaszába tartoznak. Természetesen közöttük is akadnak, amelyek a hallstatti műveltség körébe tartoznak, tehát már vaskori jellegűek. Ezek is lehetnek korábbiak és későbbiek, de lausitzi kultúrkörben való előfordulásuk azt mutatja, hogy a lausitzi műveltség közvetítette hozzánk a vaskori műveltséget, sőt hogy a bronzkor negyedik szakasza egyideig párhuzamos a vaskor első részével, a hallstatti „A" korszakkal. Mithay szerint „nálunk a III. periódus után már a füzesabonyi kultúra idejében egy teljesen hallstatti jellegű kultúra él". Az illir nép már itt van ekkor és megüli vidékünk hegyesebb részeit. A korai hallstatti formakincshez tartoznak a különböző bronztűk Koroncóról. Ugyaninnen van markolatos magyartípusú kardunk és markolatlemezes osztráktípusú kardunk. Koroncó ezeken kívül még markolatlemezes kés, magyaralakú, de Ausztriában is elterjedt lándzsa, szárnyas és tokosbalta lelőhelye. Mindezek a Bábotán vagy annak közvetlen környékén kerültek felszínre. De van a falu határának más részéről is ilyen vaskorszak elejére jellemző tőrünk. Ezt Zöldmajorban ásták ki. Más ezenkori lelőhelyek: Szilsárkány (tű), örkénypuszta,