Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

Jjwnzk&iti Imitálják Jß&aas Sltmér. A Győri Szemle 1933. évfolyamában vetette fel Győr város történelmi monográfiája megírásának gondolatát. Nyolc esztendő mult el azóta, és hosszas előkészítés, nem csekély nehézségek leküzdése után a város törvényhatósági bizottságának határozata alapján a közelmúltban hagyta el a sajtót a monográfia régészeti részének első kötetéből Mithay Sándor tanulmánya és nyomdában van Gallus Sándor műve a város kő- és rézkori történetéről. A szerkesztés munkáját Lovas Elemér végzi és a régészeti anyag feldolgozásában kívüle Alföldi András, Fettich Nándor egyetemi tanárok, Gallus Sándor Nemzeti Múzeumi őr és Mithay Sándor vesznek részt. A monográfia első füzetének megjelenése a Győri Szemlének is ünnepe. Komoly eredménye annak a munkának, amelyet a Győri Szemle alapítói maguk elő tűztek: felébreszteni városunk múltja iránt a nagyközönség és a szakkörök érdeklődését, előkészíteni a nagy monografikus vállalkozásokat, megszervezni a céltudatos tudományos munkát. Ez a szándék most komoly eredményt hozott. A Győri Szemle főszerkesztője, egyben a monográfia régészeti részének szerkesztője is, vállalkozott arra, hogy Mithay Sándor tanulmányát és annak tanulságait olvasóinknak bemutassa. Maga a tanulmány, Mithay Sándor bölcsészetdoktori értekezése, Gallus Sándor művével együtt kerül az őszi könyvpiacra. Lovas Elemér ismertetését, — önmagában is önálló értékű tanulmány — az alábbiakban adjuk. A város történetének megírása már régóta foglalkoztatta a lelkeket. Bizottság alakult a munka becsületes előkészítésére. Ott tisztázták azokat a szempontokat, amelyek szerint maradandó érékű és egy ország érdeklődését felkeltő, valamint a tudományos célokat is megvalósító történetnek készülnie kell. Ezek közt a szempontok közt legfontosabb az volt, hogy a történet megírásához szükséges anyagot kell első sorban összegyűjteni. Adatok nélkül igazán nem lehet történetet írni, hiányos adatok alapján pedig csak tökéletlen történet írható. Kiválasztotta a bizottság a munkatársakat, és főként a régészeti alapon folyó történetírást találta annyira előkészítettnek, hogy a munkát azonnal meg is indította. Fontos szempont volt az is, hogy Szerkesztő.