Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
hagyott egyházmegyék területén teljesített. Lelkiismeretesen megállapította, hogy mindent akadálytalanul végezhetett. Javadalmának anyagi ügyeit is rendbe tehette. Még azokhoz az ingatlanokhoz és jövödelmekhez is hozzájutott, melyeket közel 200 év óta elvontak elődjeitől a király nevében. így anyagilag megerősödve vállalni tudta a volt jezsuita gimnáziumok fönntartását. Eger, Gyöngyös, Eperjes, Ungvár iskoláiban saját papjai tanítottak, ezért a protestáns iskolákba széledő diákok újra viszszatértek. A vallásszabadság hangsúlyozása ellenére Jászberényen és Gyöngyösön kívül sehol sem kellett befogadnia megyéjébe eretnek prédikátorokat. Kassai és egri papnevelői vagyonuk megőrzése mellett nyugodtan végzik hivatásszerű munkájukat. Így sikerült elérnie, hogy öt év alatt 200 növendéknek szolgáltathatta ki az egyházi rendet. E háborús világban 3000-nél több hívőt bérmált meg. Korlátozás nélkül végezte minden püspöki teendőjét, sőt — amennyiben főpásztori joghatósági körét nem kellett átlépnie, — másutt is segített. A római Szentszékkel a nehézségek között is fenntartotta a szükséges összeköttetést. Most egy kissé akadályozza az a körülmény, hogy a rendkívüli pápai fölhatalmazásokat még nem sikerült megnyernie, pedig egy dominikánus atya sürgetését is igénybe vette. Ezért kérte a befolyásos Hevenessi Gábor jezsuita atya segítségét és az ő közvetítésével felajánlja szolgálatait Keresztély Ágost bíborosérseknek főegyházmegyéje megszállt részein, de kéri viszont ebben az ügyben támogatását. A nyugodt lelkiismeret határozottságával vállalja a felelősséget azért, hogy a felkelőkhöz való csatlakozás árán is megmaradt főpásztori őrhelyén, és teljesítette isteni jogon alapuló püspöki kötelességét. Tudja, hogy vannak, akik ezért követ dobnak rá. „Mindezekért, ha megérdemlem, hogy megkövezzenek, ám lássátok, István vagyok, a kövekhez hozzászoktam, semmitől nem irtózom" — fejezi be őszinte érzéssel: „Legyen Istennek akaratja."85 ) 1709. augusztus 4.-én még nagyobbra növeli érdemét. A 6 papnövendék tartására berendezett egri szemináriumát két hellyel gyarapítja. Szigorúan elrendeli, hogy e két helyre csak olyan akadémiát végzett ifjút vehetnek fel, aki magyarnyelvű és nemzetiségű. Egyúttal megalapítja az egri nemesi konviktust. Ügy intézkedik, hogy a papnövendékektől elkülönítve, de a szeminárium épületében neveljenek 10, lehetőleg dunántúli nemes ifjút. Elsőbbségük van a rokonságából valóknak, árváknak és azoknak, akik másvallású szülők katolikus gyermekei. Ha a magasabb tanulmányokra alkalmasak, a kassai konviktusban folytassák iskoláikat az egri alapítvány terhére. A papi pályára ne kényszerítsék őket, mert a haza szolgálatában iskolázott világi nemes ifjakra is mindig szükség van, de akinek hivatása van a papi pályára, a kassai papnevelőbe vegyék fel. Alapítványul Kassa, Lőcse és Késmárk városoknál 5—6%-kal 85) L. u.-ott 411—412. Levelét Hevenessi Gábor jezsuita atyához.
