Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
kamatozó tőkéit jelöli meg.86 ) A pusztító pestis föllépése adta neki azt a tanácsot, hogy Egerben vett „Bolondvár" nevű házát és telkét lazarétummá rendezze be a pestises betegek részére. Alig fejezte be e nemesszívű intézkedéseit, megérkezett az első kődobás. Keresztély Ágost bíborosérsek Pozsonyban, 1709 október 3.-án kelt levelébe illesztve megküldte Belez jezsuita tábori lelkész közvetítésével Telekesynek XI. Kelemen pápának 1709. augusztus 17.-én kelt brévéjét. Ez kemény szavakban helyteleníti az egyháziak csatlakozását a felkelőkhöz, elítéli a függetlenségi nyilatkozat aláírását, elrendeli, hogy a magyar prímás törvényes büntető eljárást kezdjen mindazon egyházi férfiak ellen, akik a szövetséget és Rákóczit el nem hagyják.87) Keresztély Ágost rendeletének keltétől számított négy héten belül kellett volna megjelennie Pozsonyban a beteges, öreg püspöknek, hogy igazolja magát és hűséget esküdjék a királynak, kit az ónodi gyűlésen nem szívesen detronizált. Már elmúlt a kijelölt dátum, mikor 1709. november 1.-én kézbesíthették neki Szarvaskő várában a dörgedelmes írást, melyet „villámcsapás"-nak („fűimen") nevezett.88 ) A körülmények nem engedték meg, hogy a rövid határidő letelte előtt útrakelhessen a prímáshoz. Keresztély Ágost ezért 1709. december 18,-án közzétette, hogy többek között Telekesy István egri püspököt, helynökét, Pethes Andrást, székeskáptalanának minden tagját megfosztja javadalmától és egyúttal alkalmatlannak nyilvánítja minden újbb egyházi javadalom elnyerésére.89 ) Lelkiismeretét kínos válságbe döntötte az esztergomi hercegprímás gyors végzése, melyet a pápai brévére alapított. Nem akart makacsnak mutatkozni a Szentszék iránt, de esküszegőnek sem a fejedelemmel szemben. Engedélyt kért tehát Rákóczitól, hogy legalább választ írhasson Keresztély Ágostnak, de csak később, 1710. áprilisában kapta meg a fejedelmi beleegyezést.90 ) Közben a fejedelem a lengyelországi nunciust kérte, hogy a római kúria felfogását megváltoztatni vagy legalább enyhíteni törekedjék.91 ) Telekesy Belez jezsuita atyának írt és az ő közvetítésével Keresztély Ágostnak is.92 ) Püspökségétől való megfosztását nem tartotta jogosnak. Sem a hit, sem a pápa ellen nem vétett, sőt még a király ellen sem, mert 8«) L. alapítólevelét Leskó i. m. 413—424. 1. B7) A pápai brévét és Keresztély Ágost levelét közli Leskó i. m. 425—429. 1. 88) Telekesy 1709. nov. 1.-én kapta meg Szarvaskő várában. Szokása szerint fel is jegyezte a Belez atya útján kézbesített írásra. 89) L. Leskó i. m. 429—432. 1. Győri ismerősei közül a javadalomfosztó Ítélet megemlíti egykori győri kanonoktársát, Zichy Pál grófot és a győri származású Brenner Domokos volt veszprémi kanonokot. 90) V. ö. Telekessy magyarázó leveleit P. Belezez és Keresztély Ágost prímáshoz Leskó i. művében. 91) Márki i. m. II. 379—380. 1. 82) L. Leskó i. m. 437—440.; 441—444. 1. A levelek írására engedélyt kapott Rákóczitól, aki levelét át is nézte.
