Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

ele ke up Qitmui egri püspök, a gifÄitL eggkázmegge t&ptenzfíp&fa. A mult év nyarán véletlenül kezembe került a győri székeskáptalan magánlevéltárában egy hártyaborítású, papírtáblás, kéziratos könyv, melynek sűrű soraiban Telekesy István kezeírására ismertem. A könyv külsejének megtisztítása után nagy örömmel láttam, hogy későbbi írással ezt a címet írták rá: Arca Noe. Néhai Bedy Vincével együtt húsz évig hiába kerestük ezt a katalogizálatlan művet, melyet Szely Lajos kanonok már meglehetősen kiaknázott akkor, midőn a győri kanonokok rövid életrajzait közrebocsátotta. A mű felületes átlapozásakor az is kiderült, hogy már a győri káptalan történetíró nagyprépostja, Károlyi Lőrinc is szorgalmasan tanulmányozta, midőn 1747-ben megjelent posthumus művét, a Speculum Jaurinensis Ecclesiae-t írta, bár nem említi. Balics Lajos is idézte forrásként a Szent László-fejereklye történetével kapcsolatban. A káptalan hiteleshelyi és magánlevéltárának régebbi iratain olvasható jegyzeteiből megállapítható, hogy Telekesy átnézte a levéltári anyagot. Ebből a körülményből joggal következtethettem arra, hogy a rejtőző kéziratos mű levéltári forráskutatás alapján készült, és így figyelemreérdemes adataival esetleg megkönnyítheti a mai kutatók munkáját is. Az Arca Noe átolvasása után láttam, hogy Telekesy műve többet nyújt a reménylettnél. Négy részre osztott munkájának legértékesebb része az, mely a kortárs személyes élményein épül fel. Mielőtt magát a művet taglalnám, szükségesnek gondolom a .szerző pályafutásának ismertetését. Telekesy István Kőszeg vidékén született, a vasmegyei Csömötén 1633 augusztus 20-án. Atyja telekesi és perbétei Telekesy Ferenc jószágos nemes, anyja Homuszi Éva volt. Mindketten katolikusoknak vallották magukat, és az akkor még osztatlan Győregyházmegye hívei voltak. István iskoláztatását megkönnyítette, hogy Draskovich György püspök 1636-ban alapított soproni jezsuita iskolája már teljes gimnáziummá fejlődött, midőn