Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Rados Jenő: Győr város képének megjavítása

cserélve mutat ízléses és vonzó beállításban, mintha zagyva összevisszaságban zsúfol jót, rosszat a kirakatba, annyit amenynyit a külső járókelők úgysem néznek meg. Mint minden más vonatkozásban, úgy az üzleti életben is meg vannak a megíratlan szabályok, melyek a hely illő betöltésére köteleznek. Amit a Baross út üzletsorában természetesnek találunk, az egy más környezetben már illetlen hangoskodásnak tetszik. A világítási technika mai fejlettségének korában a kirakat világítása is alapos meggondolást igényel. Semmiesetre sem helyénvalók a ház fala elé kiakasztott fényforrások, melyek a közszemlére kitett tárgyak kedvező megvilágítása helyett a járdát látják el fénnyel és a kirakati üvegtáblában tükröződve a szemlélőt vakítják, nem is szólva az utcakép elcsúfításáról. Ugyanezzel a fénymennyiséggel — megközelítően tehát azonos költséggel — egy kisebb kirakatot belülről öt-tízszer oly erősen lehet megvilágítani és ezáltal ennyivel hatásosabbá tenni. Kifelé elég, ha szűkszavú, de művészi gonddal megtervezett, különállóan a falra illesztett betűkből álló felírat, esetleg egy finom rajzú cégér, címer, vagy más szimbólum jelzi az üzletet. Üzleti jellegű utcák, mozgalmasabb színfoltjai közt persze ezek a korlátozások részben tárgytalanná válnak, de azért itt is ügyelni kellene arra, hogy értelmetlenül és bizonyos magasságon felül az építészeti formák el ne takartassanak. A városkép esztétikai szanálása érdekében kimondhatjuk tehát, hogy legalább is e művészileg és építészetileg jelentősebb házakat a szervetlen oda nem való függelékektől meg kell szabadítani. A második lépés volna e házak tűrhető jókarba — és eredeti állapotukba való visszahelyezése. ízléses színezés mérséklettel való alkalmazása a városképet kedvezően élénkíthetné. Legsúlyosabban kell azonban elítélni az Apátúr háznál követett eljárást, t. i. az olajfesték alkalmazását. A házak homlokzatának helyreállítása alkalmából keresni kell azokat a megoldásokat, melyek — mint ahogy példában is bemutattam, szervesen illesztik bele az üzleteket a meglévő és környező építészeti keretbe. Ennek — ha nem is kifogástalan, de a helyes megoldásra törekvő kísérletét látjuk a Kazinczy u. 4. és 21. számú házaknál. Valamivel messzebbmenő, de még mindig szerény eszközökkel megvalósítható kívánalomnak szeretném beállítani, hogy az exponáltabb helyeken — újra a két említett térre gondolok — ne csak egyenként legyenek ízlésesek a boltok megoldásai, hanem egyöntetű összhangos képet biztosítsanak felirati nagyságok, betűtípusok, cégérek és más dekorációk, vagy világítás tekintetében. Városaink esztétikai megjelenésének egyik legsúlyosabb rákfenéje a takaratlan tűzfalak sokszor mindent túlharsogó sokasága. Győr e tekintetben ugyan a jobbak közé tartozik, de azért itt is volna e téren bőven tennivaló. A szabad tűzfalakat