Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai
nedett állapotban találta.8 ) A fentieket igazolja az a körülmény is, hogy Pécs 1920—1930 között 29.9 százalékkal szaporodott és ezzel nemcsak Győrvárost hagyta el ismét, hanem Miskolc város népességét is megközelítette. Végül az utolsó évtizedben Miskolc hatalmas lendülettel jóval maga mögött hagyta Pécset is és Győrt is, úgyhogy jelenleg lakosságának száma Pécs lakosságánál kereken ötezerrel, míg Győr lakosságánál kereken húszezerrel lett nagyobb. Pécs különösen az elmúlt két évtizedben fejlődésénél sokat köszönhet egyetemének, míg Miskolcot kisugárzó ereje egész vidékének gócpontjává tette. Ugyancsak nagy fejlődést mutat Debrecen, Székesfehérvár, Kecsekmét és Sopron városa is. Közepes fejlődésű Baja. Bár az utóbbi évtizedben Hódmezővásárhely némi szaporulatot tud felmutatni, mégis stagnáló, sőt a fogyó képességű város képét mutatja. A visszatért városok közül az utolsó három évtizedben számbelileg Kolozsvár 49.610 lélekkel, míg százalékban Ungvár 92.4 %-kal mutatja fel a legnagyobb fejlődést. Érdekes viszont, hogy Kassa város lakossága 1930—1941 között 3156 lélekkel fogyott, ami —4.5 %-nak felel meg. Természetes szaporodás, — vándorlási különbözet. A községek és a városok népességének növekedése kétféle módon történhetik. A lakosságuk növekedhetik egyfelől természetes szaporodás útján, vagyis a születéseknek a halálozások feletti többletével, másfelől pedig a bevándorlások révén, vagyis a bevándorlások és az elvándorlások különbözetével. A természetes szaporodás függ a közegészségügyi és a gazdasági viszonyoktól, kihatással van rá a háború és jelentős mértékben a népesség vallásos nevelése is. A bevándorlások révén különösen a. városok lélekszáma növekszik a falvak rovására, míg a természetes szaporodás a falvakban nagyobb. A bevándorlások alakulása a város felszívó képességétől függ. Általában a városiasabb jellegű városok, különösen pedig az iparos és kereskedő városok felszívó képessége nagyobb, szemben az agrárvárosokéval. Általános szabályt kimondani mégsem lehet, mert ami az egyik város életében mint fejlesztő tényező jelentkezik, esetleg ugyanaz a másikat sorvaztani fogja. Ha most már az elmondottak után Győrváros természetes szaporodását és bevándorlási arányát vesszük a vizsgálat tárgyává, azt látjuk, hogy a város természetes szaporodása gyenge. s) Dr. Mozoiovszky Sándor: Az 1930. évi népszámlálásnak a városokra vonatkozó előzetes eredményei. (Városi Szemle 1931. évf. 930. oldal.)
