Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai

Győrváros népességének természetes és tényleges szaporodása 1900—1941 között Természetes Tényleges Vándorlási Időszak szaporodás különbözet számsz. szám sz. % szám sz. % 1900—1910 325o 8.7 6 757 18.0 + 3 502 9.3 1910—1920 1 009 2.3 5.73ö 12.9 + 4.727 106 1920—1930 1.916 3.8 845 1.7 — 1.071 2.1 1930—1941 1.742 34 6.228 12.2 + 4.486 8.8 Á város népszaporulatának jóval nagyobb százalékát több mint hat évtized óta nem a természetes szaporodás, hanem a bevándorlási többlet adja. A mult század utolsó évtizedében a természetes szaporodás 5.2 % volt. A következő évtizedben ez az arány még javul is 8.7 °/o-ra és ezzel eléri tetőfokát. A világháború alatt, a háborús évtizedben jelentősen csökken természetes szaporodásunk, amikor is mindössze csak 2.3 °/o. 1920—1930 között némi emelkedést látunk ugyan, de ez az emelkedés még a négyszázalékot sem éri el. Azt, hogy a háborús években nem volt szaporulat, meg lehet érteni, érdekes azonban viszont az, hogy a bevándorlási többlet éppen ezekben a háborús években volt a legnagyobb. Az utóbbi évtizedben, ha nem is jelentős mértékben, mégis csökkenést mutat a természetes szaporodásunk. Az elmúlt évtized 3.8 %-os szaporulatával szemben ugyanis 1930— 1941 között mindössze csak 3.4%-os a város természetes szaporodása. A város lakossága bevándorlási többletének alakulása igen változó. Általában a tíz évenkinti vándorlási különbözet három és ötezer között mozog. Az elmúlt ötven év alatt elvándorlási többletet csak egyszer mutat fel a statisztika és pedig 1920— 1930 közöt, a gazdasági válság idején, amikor is az elvándorlás 1071-gyel volt több a bevándorlások, számánál. Abszolút számban is és százalékban is a legnagyobb volt a bevándorlási különbözet 1910—1920 között, számbeblileg 4727, százalékban 10.6%. Végül az utóbbi évtizedben Győrváros vándorlási különbözete ismét jelentősebben emelkedik és a 8.8 %-ot éri el. Ugyanekkor az utóbbi évtizedben a többi törvényhatósági jogú város között Kecskemét természetes szaporodása volt a legnagyobb 8.8%, vándorlási különbözete pedig 1.1%,. Utána Debrecen következik 5.3%-os arányával és 2.1 %-os vándorlási különbözetével. Székesfehérvár és Sopron természetes szaporodása egyformán 3.6—3.6% és vándorlási különbözetük is szinte egyezik: Székesfehérváré 14.9%, míg Soproné 14%,. Győrváros 3.4 %,-os természetes szaporodásával megelőzi Miskolcot, ahol 3.3 % volt a természetes szaporulat. Ezzel szemben Miskolc ván-