Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Második közlemény) - P. Fehér Mátyás O. P.: Egy győri dominikánus a XVI. században.
a káptalan felvallási jegyzőkönyvében 1534-től kezdve gyakfais találkozunk kő- vagyis téglaházakkal. A templomokba nyilvános épületek téglából épültek; a vár kiépítése a XVI. század közepétől fogva pedig idegen kőműveseket is hozott Győrré. Már a XVI. század legelején találkozunk a káptalani fürdőháznál, nagyvendéglőnél, káptalani börtönnél dolgozó kőművesekkel.82) A vár kiépítésén olasz, spanyol, német, francia kőművesek dolgoztak, kik közül többen véglegesen Győrött telepedtek meg. Névszerint ismerjük 1567-ben Ferrabosco Mártont,83 ) 1578-ban Donatus Gratiolus de Layno mestert,84) majd De Cundal Bálint, De Gross Jakab, Moits Simon, Blasy Sixtus, Bombardel Tamás mestereket; ez utóbbit városi kőművesnek mondja okmányunk, ami annak a jele, hogy Győrött letelepedvén felvétette magát: a polgárok közé és a város szolgálatába állott. Ismerjük továbbá Spadt Lőrinc, Terschin Lénárd, Dobitsch Farkas német, Simonyí Antal magyar, Farét Péter olasz kőműveseket. Ez utóbbi 1631 -ben látogatóba hazautazott hazájába, Itáliába, de visszatért, í649-ben ő volt a kőművesek céhmestere.85) Azt is tudjuk, hogy az ősrégi, de megrongált lébényi apátsági templom lebontását és anyagának a győri vár építésénél való felhasználását olasz kőművesek akadályozták meg, akiknek a remekmívű templom és a vallási érdek megvédése iránt töbf> érzéke volt, mint a katonai parancsnokságnak.86 ) A gyakran leégett és újból épülő városban jó Keresetet találtak a kőművesek, azért állandóan jöttek a XVII. század folyamán idegen települők. 1602-ben Olasz János, 1607-ben Tubicz Farkas, 1624—31-ben Hoffer Sebestyén, 1628-ban Castellan Mihály, 1647-ben Gyöngyös György, Bujnis Farkas, 1661-ben Farsety Antal, 1666-ban Forno Laintner Péter, 1698-ban Perger Gergely, Kont András kőművesek vétették fel magukat a városi polgárok közé és dolgoztak Győrött.87) A kőműves céh szabályait 1637-ben Mansfeld Farkas gr. főkapitány adta ki.88 ) Ugyanezeket a szabályokat 1649-ben Fareth Péter céhmester, Koch György, Tóthi Bertalan, Sedendorffer Márton mesterek kérésére a győri káptalan, mint erre illetékes földesúr is jóváhagyta és újból kiadta.80) •») Győri káptalan m. lvt.: II. Számadás kv. 273 1. •») U. o. hit. h. lvt.: II. felv. jkv. 353. 1. M) U. o. 278 1. ••) Győrvárosi lvt.: 1567 évi telekkönyv és a hozzácsatolt jegyzék. — U. o. 1617 évi telekkönyv és 1600—1639, 1601 évi tanácsi jkv. M) Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok. 214—215 11. 87) Győrvárosi levéltár; 1600—1639, 1601, 1697—1701 évi tanácsi jegyzőkönyvek, — 1666 évi adólajstrom, Győri káptalan hit. h. lvt: VII. felv. jkv. 98, 378 11. — XI. felv. jkv. 356 1. M) Győri káptalan m. lvt.: 17 Téka, 2727 sz. — Győrvárosi levéltár: Céhlevelek. «) U." o. hit. h. lvt: VII. felv. jkv. 63 1.
