Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Második közlemény) - P. Fehér Mátyás O. P.: Egy győri dominikánus a XVI. században.
3. Kőfaragók. Mint java virágzásban íevő iparággal találkozunk a XVI, század elején a kőfaragó iparral Győrött és kivétel nélkül magyar mesterek kezében találjuk e mesterséget. Bors Benedek, Denghy Domonkos, Pátkay Gergely, Gál Péter, Kiss Mihály, Félszemű Lukács mesterek dolgoztak segédeikkel a káptalani fürdőházban. A padozatot kőkockákkal rakták ki, vízmedencéi faragtak kőből, vízvezető vályúkat, csatornákat építettek, kemencéket, kályhákat raktak széles téglákból és kőlapokból.90) A kőművesekkel egyenlő munkát végeztek; köztük és a. kőművesek között nem is tesznek különbséget okmányaink a későbbi időben. A várépítő olasz kőművesek kőfaragó munkát is végeztek: azért a XVI. és XVII. század folyamán többé nem is említik fel okmányaink külön a kőfaragókat. Céhbe való tömörülésükről sem tudunk; valószínű, hogy, amint a kőművesekkel közös munkát végeztek, úgy velük közös céhet is alkottak. 4. Festők-mázoiök. Ahol egyéb építő iparosok munkát találnak, ott festőkremázoíókra is szükség van. 1524-ben Bécsből hozatott a káptalan veres minium festéket a nagyvendéglő ablakainak átfestésére,91) de a festőkről-mázotokról, kik az épületen pallérok felügyelete alatt dolgoztak, egy szóval sem említi okmányunk, hogy idegenek volnának. Névszerint csak a XVII. század első felében ismerjük Ravasz János piktort, aki 1638-ban vétette fel magát a győri polgárok sorába.92) Ez iparág művelői sokan nem lehettek, céhbe sem tömörültek. • 5. Üvegesek-üvegcsiszolók. A fejlettebb építkezésnél az üvegesiparnak is számottevő munkája van. A XVI. században már a templomok, a középületek, sőt a magánépületek is ízléses üveges munkát igényeltek. A házak felszerele.se nem nélkülözte ez iparág készítményeit. Mégis a XVI. század elején még alig volt Győrött üvegesmester, mert a káptalan Bécsből hozatott üvegezőt, mikor nagyvendéglőjének ablakait kicserélte.93) E század végén már ismerjük Huber Menyhért üvegest, aki Győrnek visszavétele után régi házára jogigényt jelentett be a földesúrnál.94 ) A XVII. században több német üveges telepedett meg a M) U. o. m. lvt.: I. Számadás kv. 110, 369, 492, 531, 534, 566, 577, 593 tt w) U. o. 624, 673, 674 ü. *2 ) Győrvárosi lvt.: 1600—39 tanácsi jkv. ") Győri káptalan m. lvt: I. Számadás kv. 579—80, 588 11. w) Győri városi levéltár: 1567 évi telekkönyvhöz csatolt jegyzék.
