Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Második közlemény) - P. Fehér Mátyás O. P.: Egy győri dominikánus a XVI. században.
îânossal azonos) is tégleégetőt épített, melyben 1606—27-ig égetett téglát, Újvároson kívül, valószínűleg azon a helyen, hol a XVI. század végén Temporal téglaégetője állott a Rábca partján. 1629-ben Castellan Mihály spanyol kőművesmesternek adta •a káptalan e kemencét, mely néhány éven át szüntetelt, talán Olasz (Foretea) János halála vagy elköltözése miatt. Kikötötte a káptalan, hogy Castellan a székesegyház és a polgári házak építési szükségletére készítse a téglát. A szerződés azt is előírta, hogy kétféle téglát égessen: nagyobbat, melyet imperialis téglának neveztek és kisebb közönségeset. Az imperialisnak ára ezrenkint 4 ft. 60 dénár, a közönségesé 2 ft. 60 dénár. Ha a káptalannak vagy a székesegyháznak van szükséges téglára, 40 dénárral olcsóbban kell adnia.79) Castellan Mihály halála után 1638-ban a kemencét à hozzátartozó teleppel, kis házzal együtt 100 ff .-ért Czanger Simonnak adta el a káptalan, de ekkor is kikötötte, hogy a templom és káptalan szükségletére úgy az imperialis, mint a közönséges téglát 40 dénárral olcsóbban kell adnia.80) Mikor a törökök Bécs ellen készülődtek és a győri várat újból javítani, erősíteni kezdték, a király parancsára a győri várőrség lefoglalta a földesúr téglaégető kemencéit, maga dolgoztatott bennük és csak a vár szükségletére égette a téglát. A törökök kiűzetése után sem adta vissza a katonaság e téglaégetőt, hanem jövedelmi forrásul magánál tartotta; sőt, hogy még a versenyt is kizárja, a földesúrnak a téglaégetést és eladást nem engedte meg. Hiába kérte a földesúr, hogy új kemencéket állíthasson fel a győri és abdai határban és hogy onnét másoknak is adhasson el téglát, a főkapitányok nem engedték meg. 1698-ban Hermann herceg badeni őrgróf főkapitány azt telelte a földesúr folyamodására, hogy kérjen ő tőle, ha téglára van szüksége; ha venni nem akar, a szükséges mennyiségű téglavetést és égetést is megengedi a katonai égető kemencékben.8!) A földesúr törvényes úton kereste jogát, mibe hosszú per után az 1741. évi 30. t.-c. vissza is állította, 2. Kőművesek. Oly gyorsan fejlődő és földrajzi fekvésénél fogva jelentékeny város életéből, minő Győr volt, nem hiányozhatott a kőműves iparág. Tény ugyan az, hogy — legalább is a külvárosok lakóházainak nagyobb része fából, sövényből épült, — mégis 7W) Győri káptalan hit. h. lvt. VII. íelv. jkv. 385 1. 1629. , ») U. o.: VIII. felv. jkv. 266 1. 1638 év Szt. Pál remete napja. ^) U. o. m. lvt. 15 Téka, 2512 sz. — Győrvárosi levéltár: 1697-1701 évi tanácsi jkv. Hermann badeni őrgróf, főkapitány Î698 évi 1682 sx. rendelete 6. pontja.
