Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

tyewúrm wj^éizeH katasztere. Az a körülmény, hogy Győr a honfoglaló magyarságnak egyik fontos telepe lett, nem véletlen, nem esetleges. A korábbi évezredekben vidékén élő népek már felismerték a folyók össze­folyása által teremtett kedvező fekvését és ennek megfelelően szerepel a lakott telepek közt a csiszolt kőkorszak óta. Ez a megállapítás első sorban a mai Belvárosról áll, másodsorban a Belváros középpontjában fekvő Káptalandombtól délnyugatra fekvő Rábapartra, itt is a Kálvária dombjára és környékére, illetve a Káptalandombtól északkeletre fekvő dunamenti homok­dombokra, vagy ahogyan a homokbányászás folyamán elnevez­ték, a Homokgödrökre. De a mai Győr többi része is lakott hely volt már a magyarok megtelepedése előtt. Révfalu területén is voltak a magyarok betelepedése előtt lakosok. Az Árpád-házi királyok kora óta két különálló telepet tudunk itt megkülönböz­tetni. Nyugati fele Malomsok néven királyi birtok 1271-ig, keleti fele a püspöké. Még tovább keletre, a bácsai dombok irányában a Héderváriak birtoka terült el a XV. században. Ennek neve előbb Felsőfalu, később Pataháza. — Község létesült a homok­dombok (a későbbi homokgödrök) keleti szélén is. Nevét nem ismerjük, csak azt tudjuk róla, hogy 1271-ben hirtelen pusztult el. — Szent Benedek-falva keletkezésének korát nem ismerjük. A XV. században már külön községi szervezete volt és a mai Wennesz Jenő-út és Fehérvári-út között terült el. Temploma i> volt és ha nem csalódunk, ennek valahol a mai Hangya-raktár közelében kellett feküdnie. — Szent Adalbert a mai Kálvária környékén feküdt és már 1271-ben említett telep. — Tőle észak­nyugatra, a mai belváros irányában, feküdt Kertesszer, még bel­jebb Királyfölde, a mai vasúti pályáig. Ez az utóbbi a XIV. században már említett telep. — Sziget 1271-ben mint királyi birtok szerepel, de u. 1. lakatlan. — Szabadhegy, legrégibb nevén, Szent Mihály, később Szabadi, szintén Árpádkori telep. — Való­színűen Újvárost szállták meg legkésőbb a telepesek. Még 1519 táján is csak néhány igénytelen háza volt, de már volt temploma Szent Katalin tiszteletére és volt kórháza. Mint mondtuk, már a korábbi évezredek népei felismerték a fentebb említett helyek településre alkalmas fekvését. Tele­pülési nyomokat azonban sehol sem tudtak elődeink felfedezni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom