Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

az őskorra vonatkozókat legalább is nem. Első háznyomok csak a rómaiak idejéből ismeretesek a város területén.*) Mielőtt az ember Csanakról jövet elérné a Kálváriát, az ú. n. „déli földeken'' megy keresztül. Itt magányos leletként kővésőt, egy Árpád-kori kétélű kardot és az ú. n. Góré-dülőn Domitianus-érmet találtak. Talán erről a területről került a győri bencés Rómer Flóris-múzeumba egy bronzkori edény is. Tovább haladva elérjük a Kálvária környékét. Itt kelta és római temetőt tártak fel a mult század hetvenes éveiben. Nem volt az ásatás tervszerű, mert nem régészeti céllal történt, és így nem is tárták fel az összes pontokat, ahol régiségek voltak találhatók. De azért így is tekintélyes területet kutattak át. A terület egy részét Hechtl-féle földnek nevezik az egykorú beszámolók. Ez az országútnak egyik felén az akkori katonai kórház és a soproni vasútállomás gépházai közt, másik felén a kálváriái kápolna és a vasútvonal közt terült el. De a vasútvonalon túl, az akkori Balogh-szállás felé is kerültek még elő római sírok. Az állomás épületein túl pedig a Hechtl-féle rét is sírokat takart. A Baloghszállás felé eső utolsó sír távolsága a Kálváriától 162 m, a vele egyirányú országútmenti távolság 101 m, a két irány közt fekvő távolság 120 m. Ez a temető a város felé is folytatódik, de a kelta emlékek száma annak arányában csökken, amilyen arányban távolodunk a Kálváriától. Pontosan megállapítható, hogy a temető területe a Sabariába és Veszprém felé akkor erre kivezető út mentét megszakítás nélkül követte a Káptalan-dombtó! líezdve, mindig a Rába jobb partján. Az út mentén elterülő | teiúető első megbolygatása a XVI. századi várépítő munkálatok ' alkalmával történt, mikor a várfalak alapjain kívül megásták a várárkot is. Az árok szélességét Montecuccoli 1680 táján még növelte és az itt egyébként vizenyős terület néhány pontjáról a földmunkálatok eltüntették az esetleg található régiségeket, így érthető, hogy a Húspiac külső oldalától a Vilmos császár-út északnyugati házsoráig miért nem találtak azóta régiségeket. Ez a meddő ároköv az Arany János-utca, Kaszárnya-köz, Üjvilág-utca és Üjkapú-utca külső házsorán túl a Vilmos császárikig terjedő szélességben fogta körül a falakat, átment a mai Batthyányi-téren. A vagóngyár felé csak a Vasgereben-utca belváros felé eső házsora volt már túl rajta. További feltárás, de már a régiségek gyűjtésével kapcsolatban, a mai államvasúti pályatest építésekor, valamint a Városháza, a Törvényszék és a. Kir. Tábla, az Áll. Révai Miklós gimnázium építésekor, illetve a közöttük levő parkok létesítésekor történt. Még ma is feltáratlan a Kálvária-utca, Lóvonat-utca és Pásztor-utca közé eső terület. *) A lelőhelyeket a Rába mentén kezdve ismertetjük, és az ott találgató különböző korú régiségeket a hely rendjében említjük meg, nem pedig koregységben. Így a város települési viszonyairól ugyan kevésbbé világos áttekintést kapunk, de az adatok térképezése áthidalja ezt ;Í •nehézséget.