Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
pótba helyezte a város visszafoglalása után kijelölt püspöki házat, megvette a szomszédos két házat is.51 ) Ezeknek telkén nagyobb udvart és kertet létesített, örömmel tudósította győri utódját, Lacza János őrkanonokot, hogy szöllőt telepített, füge-és egyéb gyümölcsfát ültetett szép sikerrel.52 ) Lassankint a szepesi kamara és a budai helytartóság is kezébe adták püspöki javadalmának jelentékeny részét. Főpásztori tevékenységét is eredmények kísérték már, mikor ennek a „tündéres föld"-nek kétségbeesett népe újra megmozdult 1703 tavaszán és a Lengyelországba menekült Rákóczi Ferencet a fölkelés zászlajának kibontására indította. A szegény emberek szociális színezetű fegyverkezése a nyár végén Eger alatt már, mint „édes magyar hazánk" nemzeti szabadságharca jelentkezett. Telekesy, mint Heves vármegye főispánja is megkapta Rákóczinak Vetésen, 1703. augusztus 29.-én kelt felhívását, hogy ha „az idegen német nemzetűek zaklatásit, s kegyetlen rongálásit (ki mindnyájunknál nyilván s köz) magyar igaz véréből érti, szabadságát szereti, szabadulását óhajtja, harmadnapok alatt ezen pátensünk publicáltatásától fogva táborunkban bejelentse magát".53) A megye rendjei igen szívükre vették a pátens fenyegetéseit, és „égbenkiáltó káromkodások" között azzal ijesztették meg 70 éves püspök-főispánjukat, hogy „szegény lakóhelyé"-ből „rezidenciául rendeltetett fészkecskéjéből kipörkölik".54 ) A magyar Telekesynek önmagán is éreznie kellett a jogfosztást és a törvénytelen kormányzás igazságtalanságait. Tudott már a nyár folyamán a fölkelésről is, de nem volt szándékában a csatlakozás. Július utolsó vasárnapjára maga elé rendelte Heves megye rendéit, Eger magyar, német, rác polgárait és fölesküdtette őket a király hűségére. Háromnapos, engesztelő körmenetekkel fokozott ájtatosságba kezdett az egriekkel,55 ) akiknek szabad véleménynyilvánítására mindenesetre befolyással volt az egri vár német őrségének jelenléte, továbbá a most betelepített német és rác lakóknak idegen nemzetisége. A következő hetekben a portyázó kurucok érzékeny károkkal figyelmeztették a város lakosságát a fölkelés komolyságára. Az öreg püspök újra az imádság védőfegyveréhez fordult.56 ) De a szeptember 8-án végzett körmenet alatt megérkezett Pap János kuruc kapitány keményhangú felszólítása, hogy Eger városát a püspök adja át és hódoljon meg Rákóczinak.57 ) A megye nemesi rendjei Almásy Pál alispán vezetésével már októberben fegyvert fogtak és 51) Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Bpest, 1937. 38. 1. 52) L. Eger, 1701. dec. 10-én kelt sk. levelét a győri káptalani magánlevéltárban, címtheca: VII. 361. sz M) L. Rákóczinak 1703. aug. 20.-ánkelt pátensét Leskó i. m. 361—362.1. 54) L. Telekesy 1703. okt. 28.-án kelt levelét Leskó i. m. 362—36. 1. 55) L. Leskó i. ni. 532—533. 5f>) L. u.-ott. ") L. u.-ott 533. 1.
