Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
kezdését, mert szükséges intézmények létesítésébe, templomépítésbe nem kezdhet bele anyagi alap hiánya miatt. Pedig a munkát sürgőssé tette a nagy egyházmegye siralmas vallási képe, melyről egyéb főpásztori elfoglaltsága mellett négy hónap alatt kimerítő értesüléseket és hű adatokat szerzett. Az erdélyi fejedelemséggel határos és a nemrég még nagy részében a török hódoltsági területhez tartozó területen a kálvinisták, lutheránusok és görögkeletiek voltak uralkodó többségben. Templomait, egyházi épületeit elpusztította a háborús korszak és a megismétlődő felkelések sora. A nemrég elnyomott jobbágyzendülés friss emléke és a nyomasztó terhek izgató hatása természetszerűleg nem segített a katolikus restaurációs törekvéseknek, hiszen a katolicizmus annak a császárnak a vallása volt, akinek katonái és tisztviselői törvénytelen, kegyetlen és oktalan módon erőszakoskodtak és kirobbanásig feszített elkeseredésbe kergették a népet. Itt kellett apostolkodnia a szelidlelkű főpapnak, aki eddig egy előrehaladt műveltségű nyugati város rendezettebb körülményei között élt és ennek a nyugodtabb szellemi és vallási légkörnek hangulatával érkezett ide. Elődjei buzgóságából voltak már szórványos szigetek, ahol a politikai és vallási nyugtalanságnak e missziós területén fegyvertársakat és vigasztalást talált. Kassán akadémiájuk, Ungváron, Egerben kollégiumuk, Szatmáron, Sárospatakon, Gyöngyösön rendházuk, Eperjesen, Nagybányán missziósállomásuk volt a jezsuitáknak. Egerben, Kassán, Gyöngyösen, Eperjesen, Jászberényben, Beregszászon és másutt ferences barátok tevékenykedtek. Kassára dominikánusok telepedtek. Eger egyik elhagyott mecsetjében már minoriták is prédikáltak, a másikban meg szerviták hirdették Isten igéjét. Megérkezésekor a talált 108 plébánián 92 világi pap, 16 szerzetes és 10 keresztelésre, esketésre, temetésre, prédikáíásra jogosított világi (licentiatus) végezte a lelkipásztori teendőket. Nagy hiányokat is fedezhetett fel. Emellett éreznie kellett azt is, hogy ezen a vidéken a küzdőtér nehezebb, tehát erősítenie kell a katolikus gondolat harcosait. Első terve az egri papnevelőintézet megalapítása. Ennek megvalósítására káptalana beleegyezésével a bélháromkúti apátság javadalmát szerezte meg a királytól.48 ) Hamarosan megfelelő telket is szerzett, a sajátjából megépítette a papnevelőházat49 ) és átadta erre a célra azt a 6000 frtnyi tőkét is, melyet a tihanyi apátság új tulajdonosa megegyezés szerint fizetett neki.50 ) Eger ekkor még jelentéktelen város volt, Telekesy mégis itt rendezkedett be állandó tartózkodásra. Miután lakható álla-48) L. erre vonatkozólag: Leskó i. m. 347—348., 350., 352., 353. 1. *°) L. u.-ott 528. 1. 50) L. A pannonhalmi Szent Benedek Rend története. X. kötet 100. 1. Az apátságot a németesítő irányzat az altenburgi apátság kezére juttatta. Az új birtokos 6000 rénes forintot juttatott az egri papnevelő felállítására a lemondó Telekesynek.
