Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: A helytörténetírás győri feladatai
A helytörténetírás győri feladatai 3 Nem merjük hibául felróni, jogunk sincs rá, hogy a Füzetekben az egész ország területét érdeklődésük körébe vonták, bár mindig Győr múltjának kutatása volt kitűzött céljuk. Ezen igyekezett segíteni a Győri Szemle, mint szerény epigon, mikor 10 évvel ezelőtt Bedy Vince, Gálos Rezső és Valló István kezdeményezéséből és a város támogatásával Győrt és közvetlen környékét kutatva, ismertetve megindult. Ekkor már működött egy kis lelkes egyesület is, Győr Barátainak Köre, amelyik az emlékek összegyűjtését tűzte ki célul. Sajnos, ez az utóbbi, nem sokáig folytatta működését. Ha azt az okot keressük, amelyik az így működő Kör munkája elé nehézségeket emelt, azt a gyűjtőhely hiányában találhatjuk meg. A tagok magánlakásán tárolt anyag éppen úgy el volt zárva a nagyközönség elől, mint a bencések gyűjteménye, a mellett a magánlakáson történő tárolás más veszéllyel is járt, és így nehéz volt a gyűjtés eredménye iránt táplált bizalmat a közönségben ébren tartani. A kör feloszlása, helyesebben a munkájában bekövetkezett szünet után, csak a Győri Szemle képviselte a nagy célt. Itt is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a cél szolgálata korlátozott volt, mert az érdeklődés is csökkent volt hasonló vállalkozások iránt, és mindenki csak valamilyen folyóirat-kérdésnek tekintette a Szemle ügyét. Szerencsére nem tévesztették szem elől a nagy célt azok, akik a Szemlét életre hívták. Mindig újra és újra felmerült Győr monográfiájának kérdése, csak az volt elég hosszú ideig kérdéses, hogyan készüljön el a monográfia. Az a gondolat, hogy az eddig ismert adatokat kell új alakban a közönség elé adni, nem talált pártfogóra. Győr ráérő közönségét talán elszórakoztatta volna, de az már kérdéses, hogy igazi okulásul is szolgált volna, nem is említve a tudományos és országos érdekeket. A MONOGRÁFIA megírásának kérdésében való döntést azonban sürgetni kezdte az idő. Győr városát 1743-ban szabad királyi rangra emelte Mária Terézia, és ezt az emelkedést Győr most meg akarja ünnepelni. A városi közgyűlés egyszer már határozatot is hozott ebben az ügyben, de a határozat olyan pénzügyi keretet állapított meg az ünneplés céljaira, — beleértve a monográfia megírását és kiadását is, — hogy Győr városa monográfiájának megírása az utókorra háruló kötelesség lesz, ha a város a takarékosság jelszavát követve néhány órás díszfelvonulást és díszközgyűlést és valamilyen szórakoztató írásművet fizet meg drága áron. Azonkívül maradandó emléke nem is lenne az ilyen ünneplésnek. Ha tehát maradandóbb emléket akar állítani Győr városa saját magának, nem szabad elzárkóznia igazi értékek termelése elől. Ilyen volna a monográfia tudományos megírása. Egyedül csak az ilyen munka terjed a város falain kívül, sőt, ha igazi értéket ad, nemcsak a csonka haza határait éri el ez az érték, hanem a külföld is tud valamit
