Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében I. - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében II.
bizonyította, hogy a temetés nem volt egyidős a pénzzel. Gyakori eset ugyanis, hogy a sírokba korábbi, sokszor nagyon régi császárok pénzeit tették. Claudius pénzeinél nem ez volt az eset. Míg egyrészt hamvasztott holttestek mellett találták Claudius pénzeit, másrészt a sírokban elhelyezett vékonyfalú finom apró edények a Pompeiben talált edényekkel teljesen azonos gyártmányok. Ezek import útján jutottak vidékünkre. Tudjuk azt is, hogy Sabaria és Scarbantia rómaijogú szervezése Claudius korában történt meg. Tudjuk végül azt, hogy Claudius szervezi meg a dunai hajóhadat is. Mindezeket figyelembe véve, az mindenképpen megállapítható, hogy a biztos adatok hiányában elsősorban Claudiusra gondolhatunk a római életnek vidékünkön való megszervezésénél. Más kérdés azonban, hogy ez az élet a rómaiakra anynyira jellemző politikai berendezkedés keretében folyt-e már Claudius korában. Nem állíthatjuk biztosan, de mégis az az érzésünk, hogy ekkor még csak valamilyen kereskedőtelep létesült a Duna mentén fekvő kelta vagy illír telepeken. Valószínűnek kell tartanunk azt is, hogy ezek a telepek különleges római jog védelme alatt éltek, és fennmaradásukat az őslakókkal kötött szerződések biztosították, a folyami hajóhad pedig védte szükség esetében. Bizonyára ez a tény magyarázzál azt a megfigyelt életberendezést is, hogy a rómaiak Claudius korában, sőt még utána, Néró korában sem temetkeztek nálunk kőkoporsóban, és nem állítottak halottjaiknak kőből faragott síremléket. Ha szabad következtetnünk a maradandó életberendezésre a sírokból, éppen az említett kőkoporsós és kőemlékes sírokból, valamint a sírok számából, akkor szervezett és a római uralom állandóságát bizonyító adatok ezen a téren Vespasianus császár korából ismeretesek vidékünkön. Az esetleg itt folyó harcokról, illetve politikai berendezésről szóló írott adatok Vespasianus korából is ismeretlenek. De a sírok száma, a temetésnek az élet állandóságára valló berendezése, és ezeknek megfelelően a pénzforgalom megnövekedése Vespasianus korában feltétlenül gondolkodóba ejt bennünket. 2 ) A római élet intenzitását és vidékünknek a birodalom más részeivel való kapcsolatát kifejező index így alakul Augusztus császár óta. Augusztus: 3,70; Tiberius: 7; Caius Caligula: 1,25; Claudius: 2; Nero: 3,85: Vespasianus: 69. Augusztus és Tiberius uralkodásának három utódjukénál nagyobb indexe nem véletlen jelenség. Az előbbiek uralma alatt '-') A lelőhelyek és pénzek számából, valamint az egyes uralkodók uralkodásának éveiből, mint komponensekből, egy jellemző számot számítottunk ki. Az ilyen számítás önmagában nem mondana sokat, de az öszszes uralkodóknál egyöntetűen és azonos alapon való alkalmazása ad egy bizonyos jellemző adatot, mely az élet, itt a római élet, és a birodalom részei közt kifejlődő kapcsolatra alkalmazható.
