Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében I. - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében II.

harcok folytak a Dráva és a Száva közén, valamint Arrabonátöl nyugatra, Noricumban is. A háborús években a Dunántúl határain járó, és időnként ide is benyomuló római katonaság nagyobb mennyiségű pénzt juttatott a dunántúli lakosság kezére. De pénzt hozott vidékünkre az itteni vagy velük szomszédos törzseknek az Itália területére, esetleg balkáni provinciáiba való betörése is. Caius, Claudius és Nero korának kisebb mennyiségű római pénzforgalmát a mi vidékünkön bizonyára épen a harcok szünetelése magyarázza, de egyúttal bizonysága annak is, hogy a békés érintkezés sincs még azon a fokon, hogy a római uralom berendezkedésére engedni következtetni. Vespasianus korának nagy indexszáma azonban már önkénytelenül is arra a gondolatra kényszerít bennünket, hogy ekkor valaminek történnie kellett vidékünkön. írott emlékek Vespasianusról sem szólnak, mint vidékünk meghódítójáról vagy a birodalom részeként való szervezőjéről. Ilyen adatok a későbbi császárok korából maradtak csak fenn. Az pedig biztos, hogy akkor már szervezett római kormányzás alatt élt Pannónia, és azon belül Győr környéke. De nem tartalmaz semmiféle római történet Vespasianus szervező munkájával ellenkező adatot sem. Sőt ha feltevésünkkel ellentétben álló adatok után kutatunk, pl. kutatjuk azt, hogy mikor szűnt meg a Száva és a Dráva mentén, vagy Noricum határán a katonai őrállás, azt találjuk, hogy szintén Vespasianus korában történt ez. Hosszadalmas volna elmondani Carnuntum, Emona, Poetovio, Siscia, Sirmium és Mursa történetének feltevésünket bizonyító adatait. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy nemcsak hogy nem állnak megállapításunkkal ellentétben a nevezett telepek történeti adatai, hanem minden adatuk feltevésünk mellett szólnak. És itt találkozik a máshonnan merített adatok és a Vespasianus korabeli index egyezése. A pénzek arról szólnak, hogy ekkor már római katonaság áll a mi vidékünkön is a Duna partján. Itt költi pénzét, itt viszi magával a földbe az alvilági lelkeket szállító Charon révpénzét. De azt is tudjuk, hogy Kr. u. 71-ben fordul elő először Pannoniának a neve hivatalos okmányon, már mint megszervezett provincia neve. így tehát egyetlen biztos adatként kell feltennünk, hogy Kr. u. 71-ben Pannónia már szervezett provincia, és ez a mi vidékünket is magában foglalja. A megszállásnak az emonai és carnuntumi táborokra támaszkodva kellett megtörténnie. A csapatok előnyomulását a Vespasianustól újjászervezett classis Flavia is támogatta. A carnuntumi tábor a későbbi évtizedekben is nagy szerepet vitt még vidékünk szervezésében, mindaddig, míg a brigetiói tábor fel nem épült. Vidékünk dunaparti erődítményeinek legrégibb téglái a LEG XG és a LEG XIIII GMV bélyegeit mutatják. (Győr, Belváros és Vének.) Az természetes, hogy az erődvonal kiépítése csak a Duna jobbpartján húzódó út készítésével