Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.

E szabályzathoz, amelyet a Győri Szabadegyetem tanári testülete 1929 május hó 2. napján tartott ülésében megtárgyalt és elfogadott, hozzájárulunk. A tervezetet aláírták: Győr város Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának nevében Farkas Gyula népművelési titkár, h. tanfelügyelő, a Szabad egyetem nevében Bognár Cecil dr., a város nevében Dr. Valló István tanácsnok, a bencés gimnázium nevében Kelemen Krizoszton igazgató, továbbá a Szabadegyetem tanári karából Koller Jenő városi tanácsnok, Strasser Sándor leánygimn. igazgató, Ferenczy Viktor, Schmuck Paskál, Magasi Artúr dr., Szabó Patrik dr. bencés tanárok, Bászel Ernő dr., Bodócs István, Csapkay Sándor, Kató Sándor dr., Kovács Lajos dr., Kölönte Béla dr., Posch Károly reál-, illetve leánygimnáziumi tanárok. A szabályzat eredeti példánya a Szabadegyetem birtokában van. Kár, hogy a tervezetet nem terjesztették fel illetékesek a minisztérumba; így ugyanis annak ellenére, hogy a Szabadegyetem ügyrendje e szerint folyt 1935-ig, később a hivatalos hatóság nem ismerte el jogszabálynak. Dr. BOGNÁR Cecilnek Győrből való távozása után Égler Dózsa bencés tanár vette át a Szabadegyetem kormányzását és irányította nagy sikerek jegyében 1935 április 15-én bekövetkezett haláláig. Ez a korszak a Szabadegyetem virágzásának második fénykora. Égler Dózsa teljes odaadással, hozzáértéssel, ügyszeretettel, fáradhatatlan munkakedvvel adott nem várt lendületet az intézmény fejlődésének. Terveinek megvalósításában lankadatlan szorgalmú munkatársa és helyettese, Schmuck Paskál bencés tanár, mint titkár segédkezett. A helybeli lapok részére minden előadásról részletes ismertetést adtak, nagy propagandát fejtettek ki a szabadegyetemi gondolat megszerettetésére. Különös gonddal válogatták össze az előadókat, a vetítőgép megszerzésével pedig nem várt élénkséget vittek az egyes előadásokba. Mindennek meg is lett az eredménye: beszédes tanúság rája a hallgatók számának rohamos emelkedése. (L. a kimutatást!) Ezekbe az évekbe esik sok nemzeti nagyságunk születésének vagy halálának centennáriuma. A Szabadegyetem Győrött is ritkán tapasztalt pompájú, nagyszabású ünnepélyeket rendezett tiszteletükre. Ezeken a pompás előadásokon nyilvánult meg igazán a győri közönség nagy ragaszkodása intézményünk iránt. A város legnagyobb előadói terme: a Lloyd sem tudta befogadni az érdeklődők nagy tömegét. Ezekben az esztendőkben érte a Szabadegyetemet az a nagy kitüntetés, hogy idegen városok kérték el szervezeti szabályzatát, hogy ennek alapján indítsák el a magasabb fokú iskolánkívüli népművelést; innen kértek fel előadókat, sőt egyesek még budapesti előadásokra is kaptak meghívást. Égler Dózsa életének utolsó 2 évét igen megkeserítette az a körülmény, hogy 1933 őszén a minisztérium megvont minden államsegélyt, másrészt a következő évben építkezés miatt a Szabadegyetem kénytelen volt áttenni eddigi otthonát a régi