Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Schmuck Paskál: A győri Szabadegyetem

A XIX. század hetvenes éveiben a szövetkezési eszme egyik lelkes harcosa, a cambridgei egyetem tudós professzora: Stuart János kezdeményezéséből indul hódító útjára az a felfogás, hogy a társadalmi osztályok békés és zavartalan együttműködése csak úgy érhető el, ha minden osztály színe-javának lehetőleg ugyanazon magasfokú az értelmisége. S mivel a tömeg nem megy az egyetemre, induljon az egyetem a tömeghez és a tudomány átfogó erejével finomítsa meg annak szellemét és nemesítse meg jellemét. Stuart a cambridgei egyetemhez fordult beadványával; ennek eredménye lett 1873-ban az University Extension megszervezése. A szabadegyetem a klasszikus egyetemmel szoros kapcsolatban állott; sorozatos előadásokat tartott Cambridgeban, majd vidéken is. 1890-ben már 85 vidéki központja volt. A többi angol egyetem is követte a példát, s a cél az 1894-ben tartott központi nagygyűlésen már így jegecesedett ki: jó hazafiak nevelése érdekében meg kell tartani és tovább kell fejleszteni az egyetemi oktatás általánosításának köznevelési jellegét. Az angolok tehát nagy nemzeti és magas közművelődési célt tűztek a szabadegyetem elé: a világ minden részében lakó angolokat és az össz« i angolul beszélő nemzeteket egymáshoz közelebb hozni. — Nagy volt az angol szabadegyetemek hatása a külföldre is. Magyarországon 1896-ban kezdtek tárgyalásokat szabadegyetemek alakítására. Hosszas elméleti huzavona, különféle próbálkozások után 1920 május 2-án nyitották meg a budapesti Szabadegyetemet. Amit a békevilág nyugodt légköre nem tudott megvalósítani, megérlelte a trianoni helyzet felismerése: a szomszédok lenyűgöző fizikai hatását csak kultúrfölényünkkel tudjuk ellensúlyozni, ennek egyik eszköze pedig az iskolánkívüli népművelés, a szabadoktatási intézmények meghonosítása. A budapesti Szabadegyetem angol mintára alakult, de sokban eltér tőle. Szervezése abból indult ki, hogy a tönk szélére jutott magyar haza felépítéséhez alapos népművelésre van szükség a társadalom minden rétegében; ezért a Budapesti Szabad Lyceum a népszerű tudományos tanfolyamait átszervezte szabadegyetemi tanfolyamokká, hogy minden tudományos szakképzést kereső ember hajlama szerint humanisztikus, természettudományi vagy közgadasági irányban egyetemi színvonalon kiművelhesse magát. Ezért az előadók egyetemi tanárok vagy más kiváló szaktudósok. Mindezek előrebocsátása a szabadegyetemi oktatás lényegének ismertetésére történt; másrészt mert a győri Szabadegyetem az angol rendszerű dudapesti Szabadegyetem szervezését, célkitűzéseit vette át, természetes: vidéki viszonylatban. A GYŐRI SZABADEGYETEM létesítésének eszméjét dr. Pályi Sándor vetette fel az 1921. év tavaszán, midőn mint az Orsz. Szabadoktatási Bizottság ügyvezető titkára, a szabadoktatás szervezése végett Győrött is megfordult. Gondolatait át-