Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Schmuck Paskál: A győri Szabadegyetem
vette bozzai Bozzay Zoltán c. tanker. kir. főigazgató, a győri főigazgató helyettese, s mint a Győri Szabadoktatási Bizottság akkori ügyvezető elnöke foglalkozni kezdett a megoldás lehetőségeivel. Terveit a tudós bencés professzor: réthei Prikkel Marián dr.-ral is közölte és fel is kérte a vezetésre. Prikkel M. eleinte idegenkedett a vezérszerep gondolatától. Ámde a helyi viszonyok kedvező volta és a szépen fejlődő város magasabb kulturális szolgálatára való elhivatottsága csakhamar legyőzte benne az aggodalmakat és a Győri Keresztény Tanügyi Egyesület megbízásából vállalkozott az úttörő munkára. Érthető volt idegenkedése; hiszen Budapesten is elbukott az első alapító kísérlet, és csak 1920 május 2-án nyitották meg másodszor, hogy most már hódító útra induljon. Tehát az egész országban a szabadegyetemszervezés második állomása Győr volt, amelynek sorsát Prikkel M. kezébe tették le. Nagy és szép feladat hárult reá, hűséggel és szigorúan kitartott mellette, s ötévi működése sok sikert, babért szerzett neki; nagy munkájáért örökre hálás lehet Győr kultúrközönsége. Az előadók megválasztása, az előadások tárgyköreinek megállapítása, előadóteremről, az anyagi szükségletekről való gondoskodás nagy nehézségekbe ütközött ugyan, de Prikkel Marián minden akadályon győzedelmeskedett; így 1921. nov. 7-én megkezdődtek Győrött a szabadegyetemi előadások, amelyek a tervezet szerint 2 ciklusban hetenkint 3 napon át 2—2 órában folytak 1922 márc. 15-ig. A két ciklus között pár heti szünet volt. Hadd álljon itt az első évfolyam előadóinak névsora: Dr. Réthey Prikkel Marián: A magyar nyelv és a magyar népzene; Kolumban Virgil premontrei tanár: A magyar verses költészet kimagasló alakjai; Kölönte Béla reáliskolai tanár: Magyar történelmi kérdések; Dr. Várkonyi Hildebrand pannonhalmi főiskolai tanár: A XIX. század filozófiája; Parcsami Henrik bencés tanár: A növényélettan köréből; Dr. Kovács Lajos reáliskolai tanár: A szerves kémia köréből. ... S megindult a komoly munka. Az igazgató mindig ott van az előadásokon, szorgosan jegyzi a rendes hallgatók érkezését ... figyelmeztet, számonkér a mulasztásért... Az előadók komoly készülettel mennek órákra, magyaráznak, óra végén összefoglalnak, a következő órán érdeklődnek, mit jegyeztek meg a hallgatók... Folyik a leckekönyv aláírása, mindenki megkapja a tanfolyam végén a „bizonyítványt"... Az előadások helye a bencés gimnázium díszterme; kezdetben ingyen használja a Szabadegyetem, később évi 300 pengőt fizet teremhasználatért, fűtés-világításért. 1934 őszétől kezdve szinte hontalanná válik a Szabadegyetem; a bencés gimnázium új dísztermet épít, amely nagyságánál, nehezen fűthetőségénél fogva nem alkalmas napi előadások tartására. Ekkor a Katoli-