Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

SZEMLE - Könyvszemle I.

Kórus XII. egyházi ének-bemutatója a székesegyházban. Orgonált: Csirszka Konrád. Vez.: Halmos László. Máj. 9. A Collegium Musicum 8. előadása. Műsoron: különböző korok és mesterek zenéje. Közreműködtek: GözsyKováts Istvánné (ének), Molnár Margit (zongora), a GyÉZE kamarakórusa és zenekara. Vez.: Halmos László és Hermann László. Máj. 10. A zeneiskola 172. növ. hv. Máj. 12. A Győri Palestrina Kórus XIII. egyházi énekbemutatója a Szt. Imre herceg úti el. népisk. dísztermében. Vez.: Halmos László. Máj. 14. A GyÉZE bérleti hv. Közreműködött: a Budapesti Hangversenyzenekar. Vez.: Ferencsik János. Máj. 17. A zeneiskola 173. növ. hv. Máj. 19. A Győri Szt. Orsolya-rendi iskolák együttes énekhv. Előadást tartott: Halmos László. Zongorázott: Marschalko Mignon. Vez.: Mater Cecilia. Máj. 25. A zeneiskola 174. növ. hv. Ezeken kívül igazán hangversenyszámba vehetők a Székesegyház énekes miséi (karnagy: Halmos László) és az Evangélikus Templom zenés- és énekes istentiszteletei, orgonamuzsikája (karnagy: Fodor Kálmán orgonaművész). —n —o. DLűíuit) szemle LOVAS ELEMÉR DR.: Árpádházi Boldog Margit élete. (Budapest, 1940. A Szent István Társulat kiadása. 337 1.) A győri értelmiség újabban Győrnek és vidékének kiváló régészét tiszteli Lovas Elemér bencés tanárban. Ez a tartalomban és terjedelemben egyaránt súlyos könyv tanúskodik róla, hogy a szerző nemcsak régész, hanem igen figyelemreméltó történetíró is. A beavatottak előtt egyébként ez eddig sem volt titok; sőt előttük az is ismeretes, hogy Lovas ezzel a tárgykörrel kezdte meg történetírói működését. Két nagyobb tanulmánya szól Boldog Margitról és történetének részletes forráskritikájáról. E két mű olyan alaposságról tanúskodik, hogy a „Nyulak szigete" szentéletű apácájának szenttéavatását sürgető magyar katolikusság joggal remélhette tőle az Árpádok szép, igazán királyi hajtásáról a leghűbb és legmegbízhatóbb történelmi arcképet. A jeles mű taglalása előtt is megállapíthatunk annyit, hogy Lovas Elemér mesterkézzel kezdett bele nehéz vállalkozásába és művészmódon valósította meg. Mert nehéz feladat várt rá. Igaza van, midőn az Előszóban jelzi, hogy nehéz „egy távoleső kor, tőlünk alig megközelíthető személy lelkében tájékozódni". Súlyosbítja ezt a feladatot az a körülmény, hogy Boldog Margit szenttéavatási „pere" most folyik Rómában. A pap és történetíró kényelmetlen helyzetbe kerülhet a sürgető hívek előtt ezekben a kritikus hónapokban, mert mindkét minőségében szigorú, szinte rideg igazságkeresés a kötelessége. Szerzőnket nem zavarta meg tárgyilagosságában és kimerítő alaposságában ez az említett körülmény. Felkeres minden forrást, keményen megbírál minden adatot, figyel és méltányol minden nehézséget, ellenvetést. A „szeretetből való kutatás és igazságkeresés" nem ártott meg a történetírói tárgyilagosságnak és teljességnek, melyet joggal várhatunk a modern történetírás minden eszközével írt komoly munkától.