Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

SZEMLE - Könyvszemle I.

Lovas Elemér a komoly író lelkiismeretességével és szaktudásával végigvonultatja előttünk Boldog Margit életiratának egykorú forrásait. Majd hőse korának vezető eszméivel ismertet meg. A középkor európai szellemtörténeti rajzába ágyazza bele a magyarság helyzetképét és a tatárjárás pusztítása után új országépítésbe kezdő IV. Béla király gondolatvilágát, melyben mindig visszatérő jelenség a tatárság új támadásának lehetőségétől való félelem, azzal a reménységgel, hogy Isten segít majd. Ennek a reménynek Istent engesztelő oltárán ég el az aggódó király kedves áldozata, Margit, a menekülés közben született királyleány, akit a veszprémi, majd a szigeti zárdában öntudatos, fogadalmához mindvégig hű dömés apácává neveltek. Világos és teljesen reális képet kapunk Margit hercegnő szerzetesi életének külső kereteiről, zárdai napirendjéről, foglalkozásairól és társaságáról, belső életének fokozatos fejlődéséről. Nagyon épületes az a kimerítő rajz, melyet a szerző nyújt Boldog Margitnak a tökéletes élet kialakításáért folytatott kitartó és sikeres harcáról. Isten tökéletes szeretete, önmagának teljes megvetése, az elragadtatás boldogságáig fejlesztett imaélet, a Krisztussal együtt való szenvedés, a nemzetért és családjáért való önfeláldozás öntudatossága, a szolgáló felebaráti szeretet kimeríthetetlensége jellemzik Margit asszony szerzetesi életét, melyből életében és halála után sok áldás fakadt. 1270 január 18-án bekövetkezett halála már teljesen érettnek találta öntudatos szenvedésben megtisztult lelkét, melynek pszichikumát lélektani és orvostudományi alapon teljesen megvilágítja a szerző. Az életrajzhoz függelékül 84 csodálatos gyógyulást kapcsol tárgyilagos értékeléssel. Lovas könyve figyelmet követelő olvasmány. Csak az látja meg szépségeit és értékeit, aki egész lelkét le tudja kötni olvasására. A könnyen folyó mondatok sodrában nehéz történelmi, lélektani és orvostudományi kérdések örvényei kavarognak. A szerzőt nem izgatják az örvények, mert tudásának alapossága biztossá teszi tájékozódását. Nyomában nyugodtan járhat az olvasó is, mert nem kell félnie attól, hogy szembekerül hitével vagy a tudományos igazsággal. Éppen ezért ajánlani merjük ezt a könyvet mindenkinek, aki úgy akar épülni, hogy ne csak a legendák fényében, hanem a tudományos igazság világosságában is meglássa Boldog Margitot, kinek életrajzán át tökéletesen bepillanthat a magyarság középkori életébe is. Dr. Szabady Béla. TASNADI-KUBACSKA ANDRAS: A MONDÁK ÁLLATVILÁGA. (Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadása. Bpest, 1940. Kir. M. Egyetemi Nyomda.) Tasnádi-Kubacska András érdekesen ismerteti könyvében, hogyan születtek meg az állatmondák s milyen ősi, vagy élő állatok szerepelnek a mondák állatvilágában. Bemutatja a szerző a magyarság mondai állatait; a felvidéki barlangi medvét, Szent László pénzét és a balatoni kecskekörmöt. A könyvnek különleges jelentőséget ad a szerző nagyszerű tudományos felkészültsége és közvetlen írásmódja. A Természettudományi Társulat Könyvei új sorozatának első kötete. JOÔ TIBOR: A MAGYAR NEMZETESZME. (Budapest, é. n., 219. 1. Franklin Társulat kiadása.) Mi a nemzet, mi a magyar nemzet, kit tartott