Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
mint királyi alkancellárt 1508-ban váci püspökké nevezi ki, de már egy év múlva a győri püspöki székbe helyezi át. Gosztonyi püspök a magyar humanizmus egyik legrokonszenvesebb egyénisége. Kiváló képzettségű főpap. Kitűnő diplomata, aki ismételten jár külföldi követségekben. Több nyelven beszél és alapos tudását folytonos olvasással bővíti. Már idős ember, amikor 1513 —1514 fordulóján Párizsba utazik, hogy az egyetemen ismereteit bővítse, tudását elmélyítse. Párizsi tartózkodása azonban rövid, a készülő történelmi események őt is hazaszólították. 1514 márciusában már jelen van a Rómából hazatérő Bakócz Tamás fogadtatásán. Mint Győr vármegye első püspök-főispánja a Dózsa-lázadás idején résztvesz a lázadó parasztok leverésében, de érdemes megjegyezni róla, hogy nem csatlakozott a tüzzel-vassal parasztirtók közé. Amikor a nemesi csapatoknak a parasztseregekkel meg kellett ütköznie, az ágyukat kóccal, szalmával töltötte meg és azzal ijesztve, kergette szét a lázadókat. Bensőséges az a kapcsolat, amely őt a királyi családhoz fűzi, A szerencsétlen végű II. Lajos király felesége Mária királyné annyira ragaszkodik hozzá, hogy a hagyománytól eltérően nem a veszprémi püspököt, hanem őt teszi meg kancellárjának és Szatmári esztergomi érsek halála után mindent elkövet, hogy Gosztonyi legyen a primás és a kancellár. Terve azonban nem sikerül. 1524-ben az erdélyi püspöki székbe helyezik át. Mint győri püspök egyházmegyéjének ügyeit szivén viselő, anyagi és erkölcsi gyarapodásán szorgosan őrködő főpap volt. 29 ) Gosztonyi párizsi útja és az egyetemen való szereplése érdekes fejezete a magyar humanizmus és a francia praerel'ormáció történetének. Már korábbi tanulmányai so^án nagy történelmi és theológiai tudást, alapos csillagászati ismereteket és a zenében kiváló jártasságot szerzett. Tanulmányait egy percre sem szakította meg. Élénk figyelemmel kisérte korának kavargó szellemi életét és Párizsba érve, azonnal kapcsolatba lép az egyetem szellemi életének irányítóival. A nagyjövedelmű és bőkezű főpapnak egymásután öt művet ajánlanak a francia theológusok, közöttük Jodocus Clichtoveus, a kiváló misztikus, akinek előadásait a Sorbonne-on Gosztonyi is hallgatta. A francia teológus és a magyar püspök meleg barátságot kötöttek, amelynek eredményei azok a müvek, melyeket Clichtoveus Gosztonyinak ajánlott. Ez a barátság nem szakad meg Gosztonyi távozásával, mert leveleivel hazájából is felkeresi párizsi barátját, tanácsait kikéri és olvasás közben felmerült kétségeire választ kér. Érdekes szellemtörténeti probléma a magyar püspöknek és párizsi mesterének kapcsolata. Gosztonyi nemcsak kér, hanem ad is. Problémáira választ, 29 ) Sörös Pongrác : Adatok felsőszelestei Gosztonyi János püspök életéhez. Religio. 1909. — Fógel József: II. Ulászló udvartartása. (1490-1516.) Bp., 1913. és //. Lajos udvartartása. (1516—1526.) Bp., 1917.
