Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
megoldást keres, de kérdései egyben ösztönzések, további munkára buzdítások. Gosztonyi püspök egyike e kor legnagyobb tudású és legmélyebben gondolkozó főpapjainak, akinek érdeklődése felölelte ennek az új eszméktől forrongó kornak szellemi világát. 30 ) Paksy Balázs budai prépost, Gosztonyi utóda szintén a királyi kancelláriából került a püspöki székbe. Nehéz időkben vette át egyházmegyéje kormányzását. A reformáció már megbontja a hit egységét és Paksy püspöknek sok gondot okoz a Sopronban ismételten felbukkanó, reformáció szelleme. Azonban erélyes szembeszállásra már nincs ideje. Ő is csatlakozik királyához és vele pusztul el iMohács »hős vértől pirosul! gyászterén «. A mohácsi csatavesztés és vele a győri püspöki szék megüresedése öt évszázad fejlődése után tett pontot. Paksy Balázs püspök széke évtizedekig üresen állott és ez alatt pusztulásnak indult mindaz, amit öt évszázad építő munkája alkotott. Nyomtalanul elpusztulnak a kolostorok és a székesegyház középkori pompáját elpusztítják a tűzvészek és a török megszállás. Ami megmaradt írásban, oklevélben, édes-kevés ahho :, hogy a középkori Győr öt évszázadának kultúráját részletes pontossággal rekonstruálhassuk; mégis elégséges ahhoz, hegy a fejlődés irányát felvázolhassuk. A magyar helytörténetírásnak nagy mulasztásai vannak e téren és a jövő feladata a hiányokat pótolni. Tanulmányunk vázlat, kísérlet, keret a jövő kutató munka számára. Adataink szűkszavúsága arról tett tanúságot, hogy a középkori Győr munkás őrhelye volt a magyar irodalmi műveltségnek, részese a középkor nagy, egyetemes keresztény kultúrájának. Ez a kultúra elit kultúra volt. Aki részesült benne, az a kiváltságos osztályokhoz tartozott. A renaissaneeig csak az egyháziak, utána a művelt világiak is részesei. Amikor az irodalmi műveltség a renaissance korában megoszlik, az irodalmi kultúra lehatol az alsóbb néposztályok, a polgárságig is. A műveltség laicizálódott és bizonyos jelekből arra következtethetünk, hogy ez Győrött is megtörtént. Sajnos, a döntő bizonyságot a városi levéltár középkori anyagának 1594. évi pusztulása megsemmisítette. Nem pusztultak el azonban a keretek, melyeket a középkor megteremtett. A 17. század újraépítő munkája ezeket a kereteket töltötte ki gazdag barokk tartalommal. A 16. század pusztításai nem szakították meg a fejlődés folytonosságát. Amint Szent István magyarjai a római romok köveiből építették a székesegyházat, úgy a középkor által megteremtett alapokra épült fel Győr barokk-kori kultúrája és fejlődött tovább a modern Győré. 30 ) Gabriel Asztrik : Gosztonyi püspök és párizsi mes'ere. EPkK. 1936. Eckhardt Sándor : Magyar humanisták Párizsban. Minerva, 1929.