Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

9-10. szám - Jankó László: Ötvös-apródok Győrött a 16—19. században

tetést, a győri ötvösök jegyzőkönyve pedig rendszerint egész egyszerűen megnevezi a céhmestert (esetleg azt is elhagyja), megmondja a szegődtető mester és a szegődő inas nevét, meg­jelöli, hogy hány évre szegődött, s végül bejegyzi a kezesek nevét, hogy milyen összeggel állnak jót az inasért. Mindezt a legrövidebb formában, amint azt akár valamely »deák«, vagy hivatásos nótárius, akár az ákombákomaival küszködő céh­mester — különösen a 18. században hellyel-közzel igen gyarló írással — a jegyzőkönyvbe bevezette. Elvétve megtörténik, hogy egy-egy evidentiával is talál­kozunk. Somogyi Mihók szegődtetésénél például 1667. július 10-én megrögzíti a jegyzőkönyv: »let apród esztendejének kezdeti Szent Peter Szent Pál napia« — Emelőleg hat a késő olvasóra is a győri ötvös bejegyzéseknek a 17. században gyakran használt záradéka: »I(ste)n engedgie hogy iamborul ki tölthesse«, vagy y>l(ste)n engedgie hogy bekeuel ki tölt­hesse «, megint máskor pedig »l(ste)n engedgie hogy jó ege­seghel iamborul ki tölthesse «. A "száraz nyugtázás van már csak ezután, mint pl. »az szegődtetés pénzt meg adta« — A győri ötvösöknél az inast apród-nak is nevezték; leg­alább maga az 1529. évhez fűzött első céhszabályzat az inas kifejezésen kívül az apród megjelölést egyaránt használja. Nem teljesen szokatlan ez, mert hiszen többek közt a váradi és a kolozsvári ötvösök is használták, 1 ') továbbá János király­nak a debreceni lakatos-kovács-csiszár céh számára 1531-ben kiadott oklevele 7 ) (mellyel a Szilágyi Erzsébettől nyert kivált­ságaikat megerősíti) latin nyelvű szövegében ugyancsak az aprodos kifejezést használja. Azt is hihetnők ugyan, hogy a nevezett debreceni céhben apródnak legfeljebb csak utolsó esztendejében nevezték az inast, mert hiszen kimondják, hogy ki újonnan műre áll, három esztendőnek alatta aprodos ne lehessen. A győri ötvösök jegyzőkönyvében meg 1682. március 15-én azt olvassuk, hogy »Kestheli Petinek hégi estendöböl el engette(m) az Chae akaratiabul fel estendöt es az fel es­tendöre heti bert adok neki d, 25 en Etuös Lukacz ez ielen ualo Ui estendö napig«, vagy pedig: Anno 1673, 27 Augusti azt olvassuk, hogy » Vidák Palkónak Visky István ötvösmes­ternél y>4 estendöt köl tölteni harmadfel estendeig köl inaszol szolgálni, az masfel estendeiere fizetessze iar az Vratul« -— Mégis azt kell hinnünk, hogy a győri ötvösöknél az ap­ród kifejezés az inasi esztendőkre általában vonatkozott. Nem­csak azért, mert a győri ötvösök legrégibb céhszabályzata az inas és apróa megjelölést egyértékűleg használja, s nemcsak azért, mert » Legény és apród« egybefogva is így szerepel (11. pont) — hanem azért is, mert ahogy a hivatkozott győri céhszabályzat 12. pontjában y>az eő apród Esztendői«-ről van 6 ) Szádeczky Lajos id. m. II. 71. 1. 7 ) Sárváry Ferenc : 26 elavult eredeti céh kiváltságlevél a M. Nemz. Múzeumban. (Tudománytár, 1839. X. füzet, 266—272. lap.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom