Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Jankó László: Ötvös-apródok Győrött a 16—19. században
szó, hasonlólag a jegyzőkönyvben is azt olvassuk, hogy 1714. június 1-én »az ő apród Inási esztendei utána mondja szabadon a győri ötvös-céh Franz Jos. Crinnesí, az akkorbéli kulcsosmester, Johann Michael Crinnes fiát. Egyébként a kolozsvári ötvösök 1561. évi céhszabályzata is mellettünk bizonyít. A XI. pontja szerint »Egy mesternek se legény zabád eccersmynt ket apródnál többet tartani azonképpen legenl is. Minden apród penig az ky arra az mwyre akar állani az o vranal kesergetesnek okaert hat hétig' lakiek«. stb. 8 ) Vagy ugyanabban a pontban: »Ha nem mester fia negy egez eztendeig tartozik zolgalni Apródul. « Érdemes a megemlítésre, hogy míg más városokban és más céheknél a mester 1, legfeljebb 2 inast tarthatott egyazon időben, a győri ötvösmestereknek szinte kiváltságos helyzetük volt, amennyiben az 1529. évinek tekintett első céhszabályzatuk') 11. pontja értelmében a győri ötvösmester egyszerre 3 inast is taníthatott. Ha valamelyik ötvösmester elhalt, özvegye általában csak egy esztendeig folytathatta elhalt ura mesterségét, amikor is valamely gyakorlott legényével vitte tovább urának iparát. A győri ötvösök első céhszabályzatának 17. pontja szerint is » Hogyha valamely Aszony állat az eö Uraiul Eözvegyen marad, olyan egy egész Esztendeig az Mívet Szabadon űzheti, de továb nem Szabad lészena. — Ügy látszik, hogy az inas utolsó tanuló évének ilyenkor legalább a negyedét más mesternél volt köteles kitölteni, s ott szabadult. — Fölszabadulásánál Győrött » fölszabaduló pénz a címén 3 forintot fizetett, s tanulólevele vagy apródlevele pecsételéséért meg 1 tallért kellett fizetnie. Ügy látszik, így egyezik ez az összeg a más városokban többfelé szokásos 5 forinttal. 1678. február 27-én »egenlo akaratból « végezték a győri ötvösök, 10 ) hogyha egy inas föl akar szabadulni »es az Chehet nem akaria szokás szerent megh elégíteni «, tartozzék 4 forintot letenni; addig föl nem szabadul, míg le nem teszi a pénzt. A tanuló levelétől pedig 1 tallért kell letennie. Csak időlegesen szánhatta magát a céh erre a határozatra, mert különben 1684. április 3-án már megint azt látjuk, hogy Szakmári Mihókot csak 3 forintra és 1 tallérra kötelezik felszabadulásánál. Miholits Mártonnak pedig 1717. június 6-án fölszabadítása alkalmával már csak 1 forint és 50 pénzt kellett fizetnie. Nem tudjuk, mesternek, vagy elhalt mesternek fia volt-e talán, mert ugyancsak 1 forint 50 pénzt fizet mint »fei szabadításnak is futalmátta Crinnes Mihály győri ötvös céhmester Uram fia is, if fú Crinnes Mihály 1724. szeptember 19-én. 8 ) Szádeczky Lajos id. m. II. 59—60. 1. 9 ) Az 1603-ban megerősített céhlevél másolata az Egyetemi könyvtár kézirattárában, Budapesten. Későbbi másolása Győr város levéltárában, „Articuü Contuberniorum Cehales" kötetben. 10 ) Römer Flóris Múzeum: Győri ötvösök jegyzőkönyve 1663 —1779.
