Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Szabady Béla: Barokk költő Győrött a 17. században
Campianus fordítását, melyre »az ő boldog kimúlása után« akadt. Mennyit beszélhetett ez a páter a tollforgató végvári vitézről iskolájuk növendékeinek! Talán ezek hatása alatt indult meg Vörös Mátyás költői vénája és innét szerezte a Balassa-verssor használatára az ösztönzést. Lehet, hogy már itt születtek első költői kísérletei: zsoltár-, antifona- és egyéb' latin énekfordítások. Pázmány imádságos könyve énekes függelékének szerzőségét is megmagyarázná, hogy sellyei megismerkedésük alkalmával fölfedezte Vörös Mátyás költői formakészségét és annak foglalkoztatásából származott a négy antifona és a hét bűnbánó zsoltár fordítása, melyet egy névtelen kortárs megjegyzése Rimay János állításával szemben már Nyéki Vörös Mátyásnak tulajdonított. 4 ) A jezsuiták kölcsönös, állandó érintkezése barokk szellemmel töltötte meg ezt a felvidéki magyar kollégiumot is. A helység kisszerűsége szinte rákényszerítette a kollégium diákjait, hogy ennek a szellemnek kirekesztő uralma alá kerüljenek. Ez a barokk hatás rányömódott Vörösre, ki írói működésében ennek hü. kifejezője is lett. Egyébként itt felvértezhette magát mindazzal, amire a meginduló katolikus restauráció magyar papjának lelkipásztori működését eredményessé tehette. P. Szántó István sokoldalú tudása, harcos magyarsága, P. Pitasieh Márk dogmatikus ismeretének gyakorlati iránya csak úgy gazdagíthatta szellemét, mint P. Zanicz Jánosnak a magyar jogban való tájékozottsága. Ezek a jelességek később mind felütköznek Vörös Mátyás papi és írói tevékenységében. Pappá szentelésének idejét, helyét nem tudjuk, Bécsben találkozunk vele a 17. század első éveiben, hol a magyar királyi kancelláriában dolgozik a győri püspöknek, Hethesi Pcthe Mártonnak oldalán, mint kancelláriai várományos (locarius). 5 ) Működése egy évtizedig tartott akkor, mikor a Bocskay-felkeléssel és a befejeződő török háborúval kapcsolatos béketárgyalások, a megbolygatott birtokviszonyok rendezésének kérdései, a Rudolf és Mátyás között folyó; küzdelem sok munkával terhelték a kancelláriát. Hogy milyen munkaköre volt itt a 30-as éveiben járó szorgalmas és szépírású Vörösnek, ma megállapítani igen nehéz. Talán írnok vagy jegyző volt. A zsitvatoroki békeokmány írásán az ő jellegzetes, tömött, csaknem gótvonalú betűit ismerjük fel. Ő maga ezt a tíz évre terjedő kancelláriai szolgálatot elegendő alapnak tartotta arra, hogy később királyi kegyek kérése alkalmával önérzetesen és nem eredménytelenül hivatkozzék rá. Bizonyára kancelláriai ismeretség szerezte meg részére Naprághy Demeter győri püspök jóindulatát. Ez juttatta be a győri székeskáptalanba. 1611. január 23-án iktatták be a mosoni főesperes stallumába. 6 ) Fényes anyagi helyzetet nemigér4 ) V. ö. Kőmives i. m. 33—-34. lap. s ) L. Kőmives i. m. 4. lap. 6 j L. Gy. K. M. L. III. Számadókőnyv. 35-36. 1.
